A tájékoztatás szerint a jelenleg évente termelődő 2 milliárd tonna hulladék 2050-re 3,4 milliárd tonnára nő, ezért többet kell tenni az újrahasznosítás érdekében.
A jelentés szerint Magyarország esetében a hulladékgazdálkodási rendszer jelentős reformja ellenére az eredmények még nem láthatóak. A lassú előrehaladást az okozza, hogy kevés intézkedés ösztönzi arra a háztartásokat, hogy részt vegyenek a szelektív hulladékgyűjtésben, valamint nem megfelelőek az ágazat jelentős javulását segítő gazdasági eszközök sem.
Mint írták, noha Európában, ahogy Magyarországon is fejlődik a hulladék-gazdálkodás és -újrahasznosítás, az uniós bizottság intézkedéseket javasol a célkitűzések elérése érdekében.
A javasolt intézkedések között szerepel a gyártók felelősségére vonatkozó intézkedések meghozatala, olyan ösztönzők bevezetése, mint például a differenciált hulladéklerakási díj, illetve hulladékégetési adó. A javaslatok között szerepel a hulladék összetételére és területi megoszlására vonatkozó, akár háztartásokra lebontott, pontosabb adatgyűjtés is. A bizottság szerint további kommunikációs kampánnyal kell ösztönözni a háztartásokat a szelektív hulladékgyűjtésre, annak környezeti hatásait hangsúlyozva.
A fotó forrása: Bay Ismoyo/AFP.
Legolvasottabb
Kiderült, kik és mikor kérhetik a nyugdíjuk újraszámítását 2026-ban
Orbán Viktor bejelentette, kiutasítják a kényszersorozásban résztvevő ukránokat
Az éj leple alatt elloptak 7,5 kilométer vasúti kábelt Balassagyarmatnál
Páros lábbal, de elegánsan rúgnak ki mintegy 1000 embert a román autógyártótól
Ha beindulnak végre a gigagyárak, Magyarország a mennybe megy
Furcsa dolgokról számoltak be a kecskeméti Mercedes-gyár munkavállalói
Március 1-jén minden megváltozik a lakáspiacon
Történelmi zakó után: mi lesz most az arannyal és az ezüsttel?
Történelmi összegbe került tavaly a magyar államadósság, 4000 milliárd forint ment el