Kétkedéssel, óvatosan fogadták Bencsik János energia- és klímaügyi államtitkár szerdai bejelentést a távhőszakmában, azzal együtt, hogy a nyereségre vonatkozó konkrét számok megjelenését pozitívumnak tartják. Az államtitkár szavai szerint a hatósági ár alapja a termelők indokolt költsége lesz, és az áram- illetve a gázpiaci szereplőkhöz hasonlóan 4,5 százalékos nyereséget ismer el. A cél az - hangsúlyozta az államtitkár - hogy egységesítsék az energiaszektorban a hatósági árazást.

Sürgősségi tárgyalást kérve nyújtja be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a távhőszolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot azért, hogy az október elsején, a távhő hatósági ármegállapításával együtt hatályba léphessen - tájékoztatta az NFM államtitkára az MTI-t szerdán. Ez a törvénymódosítás teremtheti meg az alapját a távhő-támogatás új rendszerének, amelyben az eddigiek helyett a hőszolgáltatót és nem a termelőt támogatják. Az idei év közepéig a kötelező átvételi rendszerben a távhőtermelők által megtermelt áram árát támogatták, amit a végfelhasználó az áram árában fizetett meg, az új rendszerben viszont a távhőt fogják.

Növekvő bizonytalanságban

A szakma bizonytalanságát az magyarázza, hogy az elismert költségeket még mindig nem határozták meg konkrétan. Emellett - finoman szólva - az a terv sem aratott osztatlan elismerést szakmai körökben, amely szerint országosan egységes modellt vezetnének be, amely már csak az ügyfélszám nagy eltérései miatt sem igen elképzelhető. (Értesüléseink szerint mindezen túl, a távhőárképlet kidolgozásával megbízott Századvég Gazdaságkutató Zrt. kompetenciáját számos szereplő megkérdőjelezi.) Normális egyeztetésre lenne szükség, de a szakmában senki sem tudja, kivel kellene és lehetne beszélni - állította a Napi Gazdaság Online megkeresésére egy névtelenséget kérő szakember.

Jelen pillanatban a lakossági fogyasztói árakban az áremelési moratórium miatt még az idei költségnövekedést sem ismerték el, miközben már egyre sürgetőbb a jövő évi árak meghatározása is. (A korábbi hírek szerint a Magyar Energiahivatalnak augusztus végéig kellett javaslatot tennie a szakminiszter felé - arról azonban, hogy ez végül megtörtént-e, a szakmában sincs információ.) Valahol még ennél is nagyobb a lemaradás, értesüléseink szerint Kazincbarcikán például már a 2010-es tarifaemelési kérelmet is elutasította az Energiahivatal. Kérdés, hogy meddig lehet elviselni az árak befagyasztását, és hogy ki fogja finanszírozni a szolgáltatás költségeit.

Azon társaságok, amelyek a nyári, minimális hőigény kielégítése mellett is ráfizetnek, a téli fűtési szezon indulásával jóval komolyabb veszteségekre számíthatnak - ha rövidesen nem áll elő konkrétumokkal a politika. Azon távhőszolgáltatók pedig, amelyeknél sem fedezet nincs, sem önkormányzati támogatás nem várható, nagyon nagy bajba kerülhetnek.

Azért, mert akad néhány extra profitot termelő társaság, még nem kellene az összes többit is tisztességtelennek tartani - fogalmazott anonim a szakember. A távhőszolgáltatókat egyébként nem zavarná, ha egyes társaságokat megvizsgálnának a költségek szempontjából, de ilyesmire szavai szerint eleddig nem került sor.

A válságadó is fájdalmas

A távhőpiac nehéz helyzetbe került, a piaci szereplők nagy része jelenleg veszteséggel üzemel - mondta Vinkovits András a Budapesti Erőmű üzleti vezérigazgató-helyettese egy csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón. Mindenesetre nagyon fontos, hogy októberig megszülessen az új szabályozás, ami fenntartható gazdálkodási modellt jelent a szereplők számára - fogalmazott.

A vezető nem közölt konkrét számot a kapcsolt szabályozás átalakulása kapcsán jelentkező veszteség összegére vonatkozó kérdésre. Mivel az őszi fűtési szezon még nem indult meg, nehéz az idei év egészére prognózist adni, különösen, ha nem tudjuk, milyen hőárakkal számolhatunk - tette hozzá. A Budapesti Erőmű szabályozott tarifái mindenesetre Magyarországon a legalacsonyabbak között vannak, azonban, mivel a válságadó miatt veszteséges a tevékenység, tárgyalásban állnak az Energia Hivatallal a tarifa ügyében - mondta.

A lakosságot és a nagyon kis fogyasztókat ellátó egyetemes áram- illetve gázszolgáltatásban 2010. június 21-től, a távhő esetében pedig 2011. április 15-től az energiaügyekért is felelős nemzeti fejlesztési miniszter határozza meg az árakat. A tarifákat tavaly novemberben fagyasztották be; a kapcsolt termelés korábbi, villamosenergia-alapú támogatási rendszere pedig június végén szűnt meg.