Az Eurostat adatait elemezve arra jutott, hogy Magyarország 2004-es csatlakozása óta alig lett volna gazdasági növekedés az uniós támogatások nélkül - derül ki a 24.hu szakértő olvasójának elemzéséből. Az alapgondolat az, hogy a támogatásokból valamilyen formában kibocsátás lesz, ami növeli a GDP-t, ezért összevethetők az évről évre beérkező uniós források az évente produkált magyar gazdasági növekedéssel az EU-csatlakozás évétől 2020-ig.

Az uniós statisztikák alapján 2004 és 2020 között – levonva Magyarország tagállami befizetéseit – összesen nettó 53,572 milliárd euró támogatás érkezett Magyarországra az Európai Unió közös költségvetéséből, ugyanezen időszakban a magyar GDP éves változását mechanikusan összeadva 53,542 milliárd euró adódik. Ez egy hajszállal kevesebb, mint a 17 év alatt átutalt uniós támogatások összege.

Nagyobb a különbség, ha csak a 2010 és 2020 közötti időszakot, vagyis a Fidesz-kormányzást vizsgáljuk: 46,5 milliárd euró támogatás érkezett, miközben az éves GDP-növekmények 36,8 milliárd eurót tettek ki. Ha kihagyjuk a számításból a Covid-járvány miatt nagy visszaesést hozó 2020-as évet, akkor 46,3 milliárd euró uniós pénz áll szemben 41,8 milliárd euró növekménnyel.

Hiába érkezett az unióból az éves GDP-növekedéshez fogható támogatás, nincs fejlődés – ebben látja a legnagyobb problémát Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa.. Sokkal gyorsabban kellett volna növekednie Magyarországnak a folyamatos pénzinjekció segítségével, de nem ez történt. Ennek oka szerinte az, hogy nem a versenyképességet növelő beruházásokba forgatták a pénzt, hanem nagy infrastruktúra-beruházásokon keresztül a NER köreibe csatornázták.