Megépült a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatóinak legújabb kisműholdja, amely a Föld körüli elektroszmogot vizsgálja majd. Az űreszközt a tervek szerint 2023 májusában bocsátják fel az űrbe, a pályára állítás költségeit az egyesült államokbeli Amateur Radio Digital Communications alapítvány biztosítja – írja az MTI.

A BME tájékoztatása szerint a műholdat a tervezett felbocsátás előtt hat hónappal át kell adni a világűrbe jutást biztosító cégnek, ezért az MRC-100 műhold a napokban indul útnak Glasgow-ba, ahol megtörténik a műholdplatformra telepítése. 

A műholdat Elon Musk Falcon-9 típusú rakétája viszi a világűrbe az Egyesült Államokból.

Az MRC-100 nevet viselő kisműhold három év alatt készült el, és 5x5x15 centiméteres méretével a SMOG-sorozat legnagyobb méretű műholdja. Nevét a Műegyetemi Rádió Club tiszteletére kapta, amely 2024-ben lesz százéves.

Nem ez az első műhold, amit a BME-n fejlesztettek 

A mesterséges forrásokból származó elektromágneses sugárzást, például az elektromos hálózati, ipari és háztartási eszközök vagy a távközlési berendezések sugárzását nevezik „elektroszmognak”, a BME kisműholdja is ennek mérésére szolgál. A műhold fedélzetén három egyetemen (Szegedi Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem, Debreceni Egyetem) készült önálló kísérletek mellett mérőeszközök is a világűrbe jutnak.

A 2013-ban indított SMOG projektben az MRC-100 az ötödik műhold, amelyet a BME-n fejlesztettek. A projekt részeként 2019 decemberében indult útnak a SMOG-P zsebműhold, amely 2020. szeptember végén fejezte be küldetését. Mérési eredményei alapján készült el az első olyan elektromágneses szennyezettségi térkép, amely a digitális földfelszíni TV-sugárzás elektromágneses hatását mutatta be.