A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Nem a korábbi tervek szerint halad a megváltozott munkaképességűek és rokkantnyugdíjasok visszavezetése a munkaerőpiacra. A folyamatot a 25-nél több főt foglalkoztató, a kötelező foglalkoztatást teljesíteni nem tudó vállalkozásokra kirótt, évi legfeljebb 964,5 ezer forint rehabilitációs hozzájárulás ösztönzi, az érintettek pedig rehabilitációs kártyát igényelhetnek, ami alkalmazásuk esetén mentesíti a munkáltatókat szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, azonban legfeljebb a minimálbér kétszereséig érvényesíthető (idén bruttó 196 ezer forintig).

Január közepéig 67,56 ezer rehabilitációs kártyát adott ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma, augusztusban azonban még csak 6014 munkavállaló használta fel a plasztikot 3482 munkaadónál, utóbbiak az adott hónapban 129 millió forint adókedvezményt érvényesítettek ezáltal. Novemberre sem javult jelentősen a helyzet, akkor 7703 fő dolgozott a kártya felhasználásával valamivel több mint négyezer munkáltatónál, az igénybe vett adókedvezmény összege abban a hónapban 166,5 millió forint volt. A tárca idén a megváltozott munkaképességűeket legnagyobb arányban foglalkoztató védett szervezetek támogatásáról szóló jogszabály módosulása miatt számít a felhasználás jelentős növekedésére (2013-tól a kedvezményeivel már e körben is élhetnek a munkaadók).

Kép: MTI

A megváltozott munkaképességűek, illetve a rehabilitálhatónak minősített egykori rokkantnyugdíjasok egészségkárosodásának felülvizsgálata során tavaly mintegy 30 százalékkal kevesebb komplex minősítést végeztek el az orvosszakértői bizottságok − derül ki a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) adataiból. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal szerint az előjegyzett felülvizsgálatok hónapokat vagy akár egy évet is késhetnek. Az NRSZH adatai szerint 2012-ben alig három százalékkal csökkent a felülvizsgálatokon rokkantnak minősülők aránya, a rehabilitálhatóaké pedig csaknem öt százalékkal nőtt az előző évi, lényegesen nagyobb számú vizsgálat eredményeihez képest. Ezzel szemben a vizsgálatokon részt vevők 17,8 százalékát sorolták az ellátásra nem jogosultak körébe.

Az össz-szervezeti egészségkárosodási százalék arányainak változása arra utal, hogy csökkent a megállapított ellátások összege: mintegy 20 százalékkal esett az 50 százalék vagy a fölötti szinten megállapított egészségkárosodási százalék, de több mint felével nőtt a 40−49 százalék közötti megállapított arány.