Baj van az egészségügyben, a humánerőforrás krízisen a járvány és az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetése nagyon nagy károkat okozva tovább rontott. Betegek maradnak ellátatlanul, egyre hosszabbak a várólisták mert az orvosok és szakdolgozók mind nagyobb számban hagyják el az állami rendszert, a pályát, vagy az országot.  Halaszthatatlanul lépni kell, az intézkedésekkel nem lehet megvárni a választásokat, vagy egy új kormányt, nincs vesztegetni való idő - állították egybehangzóan a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara képviselői egy tegnapi háttérbeszélgetésen.

A változás érdekében a két köztestület 12 pontos javaslatcsomagot fogalmazott meg azért, mert mint közös felhívásukban fogalmaznak:

Kapcsolódó

erkölcsi kötelességünknek tartjuk egyrészt a járvány során elhunyt több, mint 40 000 honfitársunkkal, másrészt minden jelenlegi és eljövendő betegünkkel szemben.


A MOK és a MESZK 12 pontja

  • A szakdolgozók bérének érdemi emelése az orvosok béréhez arányaiban illeszkedő módon. Ez növeli a szakdolgozók társadalmi megbecsülését és biztosítja az utánpótlást.
  • Kiszámítható jövőkép az egészségügy minden dolgozójának, szakdolgozói életpályamodell bevezetése.
  • A járványkezelés eddigi gyakorlatának elemzése a szakmai szervezetek bevonásával. Fontos, az őszinte, szembenéző és nyilvános elemzés a hibák feltárása, és jövőbeni elkerülése érdekében.
  • Szükség van a járványkezelés adatainak széleskörű nyilvánosságra hozatalára a lakosság járványtudatosságának javítása, és a megalapozott szakmai döntések érdekében.
  • A közegészségügyi – járványügyi rendszer szervezeti megerősítése, az ÁNTSZ eredeti szervezetének és jogosítványainak visszaállítása.
  • Az egészségügy depolitizálása, szakpolitikai kérdésként kezelése. A szakmai intézmények döntéseire nem nehezedhet politikai utasítás, nyomás.
  • Az ellátórendszer szerkezetének és finanszírozásának hozzáigazítása a megváltozott szükségletekhez és szakmai, tudományos fejlődéséhez. Az elkerülhetetlen financiális és szerkezeti átalakítás transzparens előkészítése, a titkosított reformtervek publikussá tétele.
  • Az új finanszírozási és szabályozási rendszernek az értékalapú egészségügy elvein kell alapulnia, beleértve a minőségkontroll elindítását és a protokollok és minimumfeltételek megújítását és naprakészen tartását.
  • Az ügyeleti rendszer és az ügyeleti bérezés rendbetétele a folyamatos betegellátás érdekében, mind az alapellátás, mind a kórházi ellátás terén, a MOK és a MESZK által javasolt elvek érvényesítése.
  • A műszak átadás-átvétel idejének anyagi ellentételezése a megszakítás nélküli munkarendben dolgozók számára.
  • A 13. havi cafeteria és illetményrendszer bevezetése a szakdolgozók körében. Továbbá az egészségügyi ágazati gyógyszer program elindítása: akik egy életen át gyógyítottak, ápoltak, beteget láttak el, nyugdíj után ne kerülhessenek olyan helyzetbe, hogy nem tudják kifizetni a gyógyszereiket.
  • A közfinanszírozott és a magánegészségügy szabályozott együttműködését kell megvalósítani. Egy, közös egészségügyre van szükségünk, a közellátás megfelelő szinten tartásával, a köz- és magán jól szabályozott, egymást segítő együttműködésével.

A közös felhívásban rámutattak: a politikai kockázatot kerülő, széttagolt irányítású járványkezelés a második hullámtól kezdve késve hozta meg a korlátozó intézkedéseket, az esetszámok növekedése pedig nagy terhet rótt az ellátórendszerre. A későn és nem konzekvensen érkező intézkedések, protokollok, az adatok nyilvánosságának hiánya tovább nehezítették az ellátást. Az elöregedő háziorvosi rendszerre is aránytalan terhet rótt a járványügyi feladatok teljesítése.

Mindez a magánellátás szerepének erőteljes növekedését hozta magával. Ez a munkaerő elszívó hatás miatt a közellátás működését veszélyezteti.

Az állami egészségügyben dolgozók számára kötelező szolgálati jogviszony katonás szemlélete  szigorította a munkaviszonyt, az ellátórendszer szerkezete és működése azonban nem korszerűsödött. Az orvosi béremelés mellett lemaradt a szakdolgozók bérfejlesztése, a béraránytalanság és a növekvő ápolóhiány tovább növelte a feszültségeket.

Válságban az ápolás

A mostani, közös fellépéssel a MOK szolidaritását fejezi ki az ápolók béremelési követelésével, a gyógyítás ugyanis csapatmunka, a szakdolgozóknak pedig tisztességes fizetések kellenek – hangsúlyozta Kincses Gyula, MOK-elnök.

Balogh Zoltán, a MESZK elnöke szerint a koronavírus-járvány csak feltárta az egészségügyi ráfordítások hiányosságai miatti gyengeségeket. A szakdolgozói munkaerőhiány az elmúlt 2 évben a Covid miatt tovább erősödött, rendkívüli a munkaterhelés, alulfizetettség és alulértékeltség jellemző.

Az ápolás szakma válságban van, hatalmas a túlterheltség - erősítette meg Irinyi Tamás, a MESZK Csongrád Megyei Területi Szervezetének elnöke. A Covid-osztályon dolgozók most 12 óráznak, havi 240-260 órákat teljesítenek a 160-164 óra helyett, olyan lelkiállapotban, amelyben a betegek biztonsága érdekében jobb lenne nem dolgozni.

Míg 2001-ben szakdolgozók 35 százalék volt kiégett ,2021-re 69 százalékra nőtt az arányuk. A súlyosan kiégettek aránya a 2001-es 17 százalékról 2021-re 46 százalékra nőtt. A fő stresszforrás a szolgálati jogviszony, és a Covid. A járvány előtt 10 nyugdíj előtt álló szakdolgozóból 8-9 kérte a továbbfoglalkoztatását, ma legfeljebb 1-2.

Irinyi kiszámolta, hogy a munkaerőhiány miatt most a műszakok átadásakor a távozónak még legalább háromnegyed órájába telhet a betegek átadása, ezt a plusz időt nem fizetik ki, így ő például az elmúlt 32 év alatt 2,5 évet dolgozott ingyen.

Béremelés vs csökkenő jövedelem

2020-hoz képest ugyan idén 21 százalékkal emelik a szakdolgozók bérét, de több szakmában ennek ellenére akár kevesebb fizetést is kaphatnak a dolgozók, mint eddig. Egyes hiányterületeken ugyanis, közte az intenzív ellátásban, onkológián vagy traumatológián a működés fenntartása érdekében a kórházak egyedi pótlékokkal egészítették ki a szakdolgozók fizetését,  ám erre már nem biztos hogy idén is lesz forrás. Babonits Tamásné, a MESZK általános alelnöke megjegyezte, nem korrekt, hogy vannak kórházak, amelyek az adósságállományukat a szakdolgozók kontójára akarják enyhíteni. A MESZK az orvosi bérek 50-60 százalékát tartaná elfogadhatónak a szakdolgozók számára.

Tovább romolhat a hr-krízis

Beavatkozás nélkül a humánerőforrás-krízis tovább erősödhet. Míg a nyolcvanas, kilencvenes  években évente 6-7 ezer ápoló képződött nappali tagozaton,  ma 300 fő alá csökkent a számuk, volt olyan év a közelmúltban, amikor kevesebb mint 100 diplomás ápoló végzett. A nyolcvanas évek közepén képződött és munkába állt mintegy 6300 szakdolgozó nagy része viszont hamarosan nyugdíjba megy, utánpótlásuk pedig nem látszik.

Arra a kérdésre, hogy nem tartanak-e attól, hogy a jelenlegi kiállás miatt a választások közeledtével politizálással vádolják meg őket a MOK elnöke kijelentette: mind a két kamara konzekvensen politikamentesen működik, és most van helyzet, nem lehet várni. A magyar egészségügynek nincs fél év vesztegetnivalója. Most kell elkezdeni ezt munkát, bármelyik kormány használhatja a tudásunkat, ez nem a kampány része - jelentette ki.

Elemezni kell az adatokat

Szóba került, hogy a megfelelő ellátáshoz ismerni kellene a legfontosabb adatokat, a kórházak terhelését. A MOK elnöke egyetértett a Fővárosi Törvényszék jogerős döntésével, amely a Telex keresete alapján megállapította: az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem tilthatja ki a sajtót a kórházakból, erről a kórházigazgatók dönthetnek. Ugyanakkor megjegyezte, vannak aggályai azzal kapcsolatban, hogy a kórházigazgatók mennyire független döntést hoznak majd a megkeresésekre reagálva.

A belső migráció egyik következménye, hogy egyes vizsgálatok már el sem érhetők a közellátásban, mert az ezeket végző szakemberek a magánellátásba áramlottak. A jelenséget nem csak a hálapénz kivezetése okozza. Álmos Péter alelnök szerint az orvosi alapbéremelés csak a tömeges elvándorlást állította meg, de a pénz mellett a normális körülmények és a kiszámíthatóság is fontos tényező lenne.

A jelenlegi ellátási hiányt sem a hálapénz megszűnésével, hanem a Coviddal lehet magyarázni, ami teljesen szétzilálta a rendszert - állították egybehangzóan a MOK képviselői. Bizonyos területeken a paraszolvencia kivezetése ugyan valóban csökkenthette a motivációt, csakhogy a nem hálapénzes területeken is van ellátási hiány. Sebészek, műtősök, aneszteziológusok egy része most is a Covid-osztályokon vagy oltópontokon teljesít szolgálatot. Elhangzott az is, egyelőre kiszámíthatatlan, hogy a járvány elmúltával az Covid miatt bezártak osztályok közül hányat nem lehet majd egyáltalán újranyitni a személyzet hiányában. Ezeket a problémákat nem lehet struktúraváltás nélkül kezelni.