Az autóhitelek esetén jóval nagyobb volt az egyoldalú kamatemelés mértéke, mint a lakáshitelek esetén. Ezért hiába volt jóval kisebb a felvett összeg, mégis jelentős összeg járhat vissza az autóhiteleseknek - számolta ki a Pénzcentrum.hu. A példában egy 2007-ben, öt évre felvett (2012-ben lejárt) svájci frank alapú hitelt számoltak újra, tehát egy már kifizetett szerződést, így a képzeletbeli adós készpénzre számíthat.

Lényeges, hogy a jegybanki adatokkal számoltak, így a ténylegesen visszajáró pénz ehhez képest nagy mértékben eltérhet, a visszajáró pénz alapvetően öt tényezőtől függ:

- Árfolyamrés mérete (mekkora volt az eltérés az MNB középárfolyamához lépest)

- Kamatemelés mértéke és időpontja

- Hitelfelvétel időpontja

- Futamidő

- Felvett összeg

A fenti feltételek mellett a törlesztőrészlet már nem csökkenhet, ezért készpénzként kapná meg a hiteles a visszajáró összeget, ami összesen 1 millió 173 ezer forintra rúg.

Ebből az árfolyamrés miatt visszajáró rész 162 ezer, míg az egyoldalú kamatemelés miatti rész 1 millió 11 ezer forint.

Ez egy igen jelentős összeg a felvett hitelhez képest, annak mintegy 59 százaléka, vagyis jóval több, mint a fele.

Ennek oka, hogy az autóhitelek esetén az egyoldalú kamatemelés mértéke jóval nagyobb volt, mint a lakáshiteleknél, így a visszajáró összeg is arányosan nagyobb lehet, mint jelzálog fedezetű hiteleknél.

A számítás lépései:

A folyósított összeg devizában megadott mértéke alapján ki kell számolni a törlesztőrészleteket az adott kamatozással.

A ténylegesen kifizetett törlesztőrészletekből ki kell vonni az átszámolt hitel törlesztőrészleteit, így megkapjuk a többletfizetés mértékét.

A többletet minden hónapban le kell vonni a tőketartozásból.

A most fennálló tőketartozásból ki kell vonni az átszámolt tőketartozást, így megkapjuk azt az összeget, amennyivel a tőketartozásunk csökken, ez az összeg "jár vissza" az ügyfeleknek - ismertte a számításait a Pénzcentrum.hu.