Az államháztartás központi alrendszerének hiánya 464,8 milliárd forint volt idén az első hét hónapban, míg egy évvel korábban 894,1 milliárd forint az előzetes adatok szerint. A központi költségvetés 585,8 milliárd forintos hiányt, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 52,5 milliárd, az elkülönített állami pénzalapok pedig 68,5 milliárd forintos többletet mutattak.

A többlet azt mutatja, hogy a foglalkoztatás bővülésének köszönhetően több járulék érkezik ezekbe az alapokba. A nyugdíj- és egészségbiztosítási alapok legnagyobb bevételi forrása a munkáltatók által fizetett szociális hozzájárulási adó, minél többen dolgoznak, és minél többet keresnek, annál több pénz érkezik ezekbe az alapokba.

A többletbevétel biztonságot ad a kormánynak, hogy esetleges többletkiadásokat teljesíteni tudjon. A jogszabályok garantálják, hogy a nyugdíjbiztosítási kiadások vagy a kórházak finanszírozása akkor is zavartalan legyen, ha valamilyen előre nem látható dolog történik, és az alapok bevétele alacsonyabb. Ebben az esetben vagy más területekről kell forrásokat átcsoportosítani, vagy az állam hiánya és az államadósság növekszik. Az államtitkár szerint azonban ilyen vészforgatókönyvekkel nem kell számolni.

Az idei költségvetés elfogadásakor azzal számoltak, hogy a nyugdíjbiztosítási alap egyensúlya biztosított lesz. Az első hét hónap számai alapján ez biztonsággal teljesíthető, a bevételek fedezni fogják a nyugdíjkiadásokat. Az államháztartás helyzete rendben van, a többlet-beruházási kiadások vagy a többlet-béremelések - amelyek például az egészségügyi dolgozók esetében 20 milliárd forintos többletkiadást jelentenek - úgy valósulnak meg, hogy a gazdaság teljesítménye biztosítja a fedezetet ehhez, nem adósodik el az ország.