Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

 A magyar lakosság 80 százaléka klímatudatosnak tartja magát, 71 százalék emellett úgy érzi, pozitív hatást gyakorol a környezetre, derül ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és az Electrolux Magyarország országos, reprezentatív kutatásából. 

A képet árnyalja, hogy egy átlagos hazai háztartásban fejenként évente 65 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik. Ez nagyjából 45 ezer forint egy főre jutó veszteség éves szinten. A pazarlás főbb okai között szerepel a tudatosság hiánya, a túl sok élelmiszer vásárlása és elkészítése, valamint a rossz hűtési szokások is.

Mi van a hűtőben?

A többség saját bevallása szerint tudatosan vásárol, sokan ismerik hűtőjük tartalmát, figyelnek az élelmiszerek lejárati idejére, mégis jelentős mennyiségű élelmiszert pazarolnak a háztartások. A pocsékolást a magyarok nem mérik fel pontosan: mennyiségben és anyagi értékben is nagyjából a duplájára tehető a pazarlásuk a becsült értéknek.

Arra a kérdésre, hogy hány fokra kell a hűtőszekrényt ideálisan beállítani (0-4 Celsius-fok), csak a megkérdezettek 45 százaléka tudta a helyes választ. A válaszadók véleményének átlaga szerint ideális esetben a hűtőszekrényt 6,5  Celsius-fokra kellene beállítani, azonban ezen a hőmérsékleten sok élelmiszer és étel idő előtt megromlik.

Dr. Gönczy Sándor, az Electrolux Magyarország ügyvezető igazgatója, az Electrolux Csoport Globális Mérnöki szenior alelnöke azt mondta, vezető háztartásigép-gyártó vállalatként szeretnék, ha a vásárlók többet tudnának az élelmiszerek helyes tárolásáról. "Célunk, hogy az általunk gyártott termékek, így például a Magyarországon készített felsőkategóriás hűtőszekrények, a vásárlókat abban segítsék, hogy kevesebb energiát használjanak és okos funkciókkal csökkentsék az ételpazarlást az otthonokban. A kutatással még egy lépéssel közelebb kerülünk célunkhoz, a klímasemleges működéshez" - tette hozzá. 

Főkolomposok

A kutatás rávilágít, hogy leggyakrabban ételmaradékot, pékárukat, zöldségeket és gyümölcsöket dobunk ki.

A legfőbb oka a pazarlásnak, hogy időnként túl sok élelmiszert vásárolunk, túl sok ételt készítünk. A friss zöldségek és gyümölcsök túl hamar megromlanak a háztartásokban a helytelen tárolási, nem megfelelő hűtési szokások következtében, ráadásul kevés időt szánunk a bevásárlások megtervezésére és az ételek elkészítésre.

„A Nébih célja a magyar élelmiszerlánc-biztonság védelme, amelybe a fenntarthatóság is beletartozik. Az élelmiszerpazarlás nemcsak globális, hanem hazai szinten is súlyos probléma. Magyarországon évente közel 2 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, jelentős része a háztartásokban. Éppen ezért tartottuk kiemelten fontosnak, hogy a lakosságot folyamatosan tájékoztassuk, és óvodai, iskolai szemléletformáló programot indítsunk, így közösen vegyük fel a harcot a pazarlás ellen” – mondta Dr. Kasza Gyula, a Nébih Maradék nélkül programjának vezetője.

A kutatás rávilágít, hogy szükség van a szélesebb körű tájékoztatásra, ugyanis a megkérdezettek 82 százaléka szeretne több információt a csomagoláson a termékek környezeti hatásáról. A válaszadók szerint leginkább úgy csökkenthetjük a pazarolt élelmiszerek mennyiségét, ha a gyerekek már az iskolában hallanak az élelmiszerpazarlás megelőzésről, másfelől a felnőttek általánosan több információt szereznek e téma, a megfelelő hűtési és fagyasztási szokások kialakítása kapcsán. A megkérdezettek 31 százaléka nem tudja, hogy két típusú lejárati idő szerepel a termékek csomagolásán, 39 százalék bár tisztában van vele, nem tudja a különbséget a fogyasztási és a minőség megőrzési idő között.

Nagygyörgy András, az Élelmiszerbank külső kapcsolatok igazgatója pedig azt mondta:

„A gyorsan romló élelmiszerek, mint a tej, a hús vagy a tojás élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentenek a csomagolásukon szereplő fogyaszthatósági idő után. A tartós élelmiszerek viszont a rajtuk feltüntetett dátum után is ehetők lehetnek, ezeken „fogyaszthatósági idő” helyett “minőségmegőrzési idő” szerepel. Az ilyen termékek állapotáról érdemes a saját érzékszerveinkkel is meggyőződni a felbontáskor, de nagy általánosságban elmondható, hogy egy zöldségkonzerv vagy egy kiló rizs akár több hónappal a lejárata után is fogyasztható, ha sértetlen a csomagolása”