A felmérés azt is kimutatta, hogy bár a magyarok többsége tisztában van a hamis árucikkek által okozott társadalmi és gazdasági károkkal, mégis növekedett az ilyen termékeket vásárlók aránya a teljes lakosságon belül.

A kutatás szerint évek óta szűk sávban, 13-18 százalék között mozgott a hamis terméket az elmúlt évben legalább egyszer vásárló magyarok aránya a teljes lakosság körében, az idei felmérésben érte el az arány az eddigi legmagasabb értéket 18 százalékon.

Az egyes termékcsoportokat tekintve különböznek az arányok, a legnépszerűbb termék az idén is a hamis ruha volt: a válaszadók 20 százaléka vásárolt hamis ruhaneműt, ami 3 százalékpontos emelkedés 2014-hez képest. Hamis parfümöket csak 5 százalékuk, hamis gyógyszereket 3 százalékuk, míg hamis CD-t vagy DVD-t összesen 2 százalékuk vásárolt. A hamis illatszereknél nem történt változás tavalyhoz képest, míg a hamis gyógyszerek esetében 2 százalékponttal nőtt a fogyasztók aránya, az adathordozóknál viszont ugyanennyivel csökkent 2014-hez viszonyítva.

A kutatás a jogellenes letöltésekre külön is kitért: a válaszadók 10 százaléka vallotta be, hogy valaha nézett, illetve hallgatott illegális tartalmakat. A filmek esetében azonban a tavalyi 14-ről 10 százalékra csökkent azok aránya, akik legalább egyszer letöltöttek filmet az elmúlt egy évben, míg a zeneletöltés esetében ez az arány egy év alatt 15-ről 9 százalékra esett vissza. Az illegális könyv- és szoftverletöltések tekintetében viszont nem történt elmozdulás a tavalyi 5 százalékos arányról. Közben a legális letöltési lehetőségek ismertsége a folyamatos emelkedést követően a 2014-es 70 százalékról az idén 59 százalékra esett vissza.

A kutatás szerint tízből hét magyar csak azért vásárolt az idén hamis árucikkeket, mert olcsó volt.