A decemberi infláció kellemetlen meglepetést okozott – véli Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza. Bár önmagában a 3,3 százalékos adat nem tűnik rossznak, szerinte a jegybank kommunikációjából az volt kiolvasható, hogy 3 százalék körüli decemberi inflációval számolt, miközben ő maga is inkább 3–3,1 százalékra becsülte az áremelkedés ütemét.

Ehhez képest ez egy kedvezőtlen mutató, különösen annak fényében, hogy a szolgáltatások inflációja novemberhez képest gyorsult éves alapon – fogalmazott Virovácz Péter az Economx megkeresésére.

Mint ismert, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedd reggel közölte, hogy decemberben 3,3 százalékkal, míg az egész tavalyi évben, 2025-ben pedig átlagosan 4,4 százalékkal nőttek az árak Magyarországon.

Nem várt drágulás a szolgáltatásoknál és a háztartási energiánál

Virovácz Péter a friss adatokat nézve arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan havi átárazás látható a szolgáltatásoknál – mintegy 0,8 százalékos áremelkedés –, amire legutóbb 2022 decemberében volt példa.

„Normál esetben az év utolsó hónapja inkább minimális átárazódást szokott hozni, így ez a mostani dinamika egyértelműen karakteridegen a szolgáltató szektortól. Ez az áremelési igény sokkal inkább a 2022-es inflációs sokk időszakát idézi, amikor 20 százalék feletti inflációval küzdött a magyar gazdaság.”

Innen nézve tehát a szolgáltatási infláció kifejezetten rossz képet fest. „Nyilván lehet egyedi hatásokról beszélni, de összességében a tendencia nem megnyugtató” – tette hozzá a közgazdász.

Az Economxhoz eljuttatott elemzésében azt is külön kiemelte, hogy igazán kiemelkedő tétel volt a teherszállításban végbement áremelkedés is: a 9,5 százalékos havi drágulás összefüggésben lehet az útdíjak jelentős emelkedésével, amire drasztikus áremeléssel reagálhattak a fuvarozók. „Komolyabban nőtt a telefon, internet szolgáltatás díja is, amely elvileg önkéntes árkorlátozás alá esik. A magas havi infláció mögött vélhetően valamely előfizetői csomag kivezetése, átalakítása állhat a még mindig alakuló piacon” – közölte.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője nem lepődött meg a friss adatsoron, nagyjából a várakozásainak – ő 3,4 százalékos adatot várt – megfelelően alakult a decemberi infláció. Szerinte az egyik legnagyobb bizonytalansági tényező továbbra is a háztartási energia ára, amely nehezen előre jelezhető, ugyanakkor jelentős súlya van az inflációs kosárban. Ha ott érdemi elmozdulás történik, az azonnal érezhető az összesített mutatóban – véli a Raiffeisen elemzője. 

„Úgy látom, hogy a decemberi adatban a háztartási energiaáraknál lehetett egy a vártnál magasabb emelkedés, amelyet sokan nem áraztak be előre. Ez tipikusan olyan tétel, ahol nehéz megjósolni, hogy a KSH pontosan milyen változást mér majd, így ez mindig hordoz magában meglepetési kockázatot” – fogalmazott Török Zoltán.

Kellemetlen helyről kapott kőkemény kritikát a kormány intézkedése

A boltokból érkezett a felszólítás: a kereskedelmi szövetség szerint már novemberben el kellett volna engedni az árrésstopot. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint a friss, decemberi inflációs adatokból jól látható, hogy novemberben ki lehetett volna, és ki is kellett volna vezetni a tavaly márciusban bevezetett intézkedést. A szervezet úgy látja, hogy az árrésstop mostanra teljességgel értelmét vesztette.

Virovácz szerint az árrésstop kivezetése politikailag is nehéz kérdés, különösen a választások előtt, emiatt szerinte nagyobb esély van egy újabb, nagyjából három hónapos hosszabbításra, mint a kivezetésre.

Mit lép majd a jegybank?

Egy esetleges kamatcsökkentés időzítésével kapcsolatban az elemző azt mondta, hogy a jegybankelnök nyilatkozata kulcsfontosságú volt: Varga Mihály ugyanis egyértelművé tette, hogy figyelik a decemberi inflációt, különösen a szolgáltatások alakulását. A piac ezt úgy értelmezte, hogy ha a szolgáltatási infláció alacsony marad, akkor januárban megnyílhat az út egy kamatvágás előtt – ehhez képest a mostani adat Virovácz szerint gyakorlatilag arcul csapta a várakozásokat.

„Fontos hangsúlyozni, hogy minden relatív: volt már két számjegyű infláció is, ehhez képest a 3,3 százalék természetesen mérsékelt. Ugyanakkor a jegybanki előrejelzésekhez viszonyítva – és különösen a szolgáltatási infláció szerkezete miatt – ez az adat nem néz ki jól” – fogalmazott az elemző, aki szerint ennek fényében januárban nem várható kamatcsökkentés az MNB részéről. Úgy véli, hogy ha a januári havi infláció kedvezőbb képet mutat, akkor februárban már szóba kerülhet a kamatvágás. Ha viszont továbbra is erős átárazásokat látunk, különösen a szolgáltatásoknál, és az éves bázisú szolgáltatási infláció tovább emelkedik, akkor ez aligha teremt kedvező környezetet. Összességében szerinte a kilátások bizonytalanok, de ha tippelnie kéne, azt mondaná, hogy februárban nagyobb eséllyel jöhet kamatcsökkentés, januárban erre nem lát esélyt.

A kamatcsökkentés kérdését hasonlóan látja Török Zoltán is. „Ha decemberben egy meglepetésszerűen alacsony, 3 százalék körüli inflációs adat érkezett volna, akkor a következő hónapokra akár 2 százalék alatti inflációs számok is elképzelhetők lettek volna. Egy ilyen környezetben már nehezen lenne összeegyeztethető a tartósan 6,5 százalékos jegybanki alapkamat” – fogalmazott az elemző. Szerinte ebben az esetben nagyobb valószínűséggel beszélhetnénk kamatcsökkentésről a következő hónapokban. Tehát a mostani adatok mellett sem zárható ki a kamatvágás lehetősége, de a kockázatok érezhetően nagyobbak, mint egy alacsonyabb inflációs pálya esetén.

Izgulhat a makroadatok miatt a kormány?

Az április 12-i választásokig még számos makroadat érkezik majd, például január végén közli a negyedik negyedéves GDP-adatokat a KSH. A gazdaság állapota pedig a választásokat is eldöntheti.

Virovácz szerint nem önmagában a GDP-adat szintje lesz az igazán kritikus, hanem az, hogy milyen statisztikai áthúzódó hatása lesz 2026-ra, ugyanis ha a negyedik negyedéves gazdasági teljesítmény gyengébb lesz, az már önmagában rontja a jövő évi növekedési kilátásokat. „A jelenlegi konszenzus nagyjából 1 százalék körüli negyedéves növekedést vár, esetleg valamivel kevesebbet. Ha azonban ez csak fél százalék körül alakulna, vagy – ne adj’ Isten – stagnálna a gazdaság, akkor a 2026-os növekedési előrejelzések érdemben romlanának. Ebben az esetben már nem 2,5 százalékról beszélnénk, hanem arról, hogy a 2 százalékos növekedésért is komolyan meg kell küzdeni” – fogalmazott az ING elemzője. 

Szerinte az év eleji adatok ezért is lesznek kulcsfontosságúak, mert ha január–februárban a vállalatok azt látják, hogy a gazdaság nem pörög fel, és a saját eredményeik sem alakulnak kedvezően, „annak munkaerőpiaci következményei is lehetnek”. Virovácz szerint ugyanis nem zárható ki egy alkalmazkodási folyamat elindulása, akár elbocsátásokkal is, még a választások előtt. 

Török Zoltán szerint a GDP-adat várhatóan nem lesz kedvező – de ez már nem okoz senkinek sem meglepetést. A negyedik negyedéves GDP-adat vélhetően gyenge képet mutat majd, az éves növekedés ugyanis 2025-ben nagyon alacsony volt, a repülőrajtból gyakorlatilag semmi sem lett. „Ez azonban már nem új információ: a gyenge ipari teljesítményből és az előző negyedévek adataiból is egyértelműen látszik, hogy a gazdaság nem teljesített jól az év végén.”

„Politikai értelemben a GDP-adat természetesen értelmezhető és felhasználható lesz, különösen az ellenzék részéről, de újdonságereje nem lesz. Ezzel szemben az infláció alakulása – amely jelenleg alacsony szinten van – inkább a kormánypártok számára kedvező a következő hónapokban” – fogalmazott Török Zoltán. 

Így várhatóan minden politikai oldal megtalálja majd azt a makrogazdasági mutatót, amelybe a kampány során kapaszkodni tud.

Valószínűleg 2026-ban erősebb gazdasági növekedést látunk majd, mint az elmúlt években, ugyanis még a konzervatívabb előrejelzések is nagyjából 1,8 százalékos bővüléssel számolnak, amely több pilléren nyugszik. Török Zoltán szerint 

  • az egyik ilyen pillér a lakossági fogyasztás további növekedése, különösen az év első felében, amelyet az adócsökkentések és különböző kormányzati transzferek is támogathatnak; 
  • a másik fontos tényező az új ipari kapacitások megjelenése: olyan beruházások lépnek termelési fázisba, mint a BMW, a BYD vagy a CATL projektjei, amelyek korábban még nem járultak hozzá a teljesítményhez.

Mindezt kiegészítheti egy valamivel kedvezőbb külső környezet Török szerint, valamint az, hogy a beruházások visszaesése vélhetően elérte a mélypontját. Ez összességében még nem jelent látványos fordulatot, de arra utal, hogy a gazdaság – hasonlóan az építőiparhoz – elérhette a gödör alját, és már nem húzza tovább lefelé a növekedést.

Kapcsolódó