Történelmi léptékű átalakuláson megy keresztül az építőipar: a digitalizáció, a BIM-technológia és a fenntarthatósági követelmények új típusú mérnöki tudást követelnek meg, ezért hosszú távú, stratégiai együttműködési megállapodást kötött Magyarország piacvezető építőipari vállalata és az ország legnagyobb presztízsű műszaki egyeteme. A Market Építő Zrt. és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem partnerségének célja, hogy a piaci innováció közvetlenül beépüljön a felsőoktatásba, így biztosítva a jövő versenyképes szakember-utánpótlását – írja a Magyar Építők.

Az eseményen többen is felszólaltak. Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora ünnepi beszédében kiemelte: az egyetem szerinte nem egyedül értékes és sikeres, hanem a stabil partnerkapcsolataival együtt. Jelezte, az egyetem építőiparhoz való kapcsolata az alapítás óta jelen van.

„Rajtunk múlik, mi szerepel a képzésünkben, de persze ehhez a rugalmassághoz megfelelő technológia is kell. E reszponzivitást maximalizáljuk most a Market Építő Zrt.-vel kötött együttműködéssel. A Market és a BME együttműködése tehát igazi win-win szituáció” 

– emelte ki a rektor.

Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója elmondta, „171 olyan kollégánk van, aki a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett mérnökként. Mi nagyon erősen fókuszálunk arra, hogy a lehető leghatékonyabban tudjuk kezelni a fiatalok oktatását és a lehető legtöbbet hozzuk ki ebből az időszakból”.

„30 éves a cégünk, az eltelt évtizedek alatt pedig nagyon sok tapasztalatra tettünk szert, sok utat jártunk be és persze ez nem az út vége; hosszú távra tervezünk. Az évek alatt sokféle díjat nyertünk és dolgoztunk nagyon sok megbízónak. Számos iparágat szolgálhattunk ki épületekkel, így nagyon sok tudás halmozódott fel nálunk, amit nemcsak megőrizni próbálunk, de sokat foglalkozunk azzal, hogy mindez jól hasznosuljon” – hangsúlyozta a cégvezér, aki szerint „a ma rögzített együttműködés a hosszútávú bizalomra és partnerségre alapul és feltett szándékunk, hogy a nálunk felhalmozott és a BME birtokában lévő tudás összehangolásával teremtsünk valódi értéket. A BME szaktudását és kutatási képességeit kiválóan egészíti ki a nálunk gyűlt gyakorlati ismeret és évtizedes tapasztalat.”

Bár az építőipar a legkevésbé innovatív iparág, hiszen például az alapanyagok nem nagyon változnak évszázadok alatt sem, mégis drasztikus változáson ment át az iparág az elmúlt tíz évben. Ennek ellenére látnunk kell, az építőipar ma nem vonzó a fiatalok számára. Meg kell tehát szerettetnünk az építőipart azokkal a fiatalokkal, akik erre nyitottak és meg kell teremtenünk a lehetőségét annak, hogy már tanulóéveikben megismerhessék azt a nagyszerű érzést, milyen az, amikor létrehozunk valamit 

– húzta alá Scheer.

Herencsár Zsolt, a Market Építő Zrt. fejlesztési igazgatója úgy látja, olyan kompetenciaváltozásra van szükség, ami nemcsak az egyetemen, de az építőiparban is végbemegy. „Nagy hangsúlyt fektetünk a tehetséggondozásra: szeretnénk elérni, hogy egy hallgató tisztán lássa, ha jól teljesít az egyetemen, tudásával boldogulni fog.” Szerinte az akadémiai tudást kívánják behozni a gyakorlatba.

Scheer Sándor a Magyar Építőknek válaszolva az elmúlt tíz év változásai mellett a generációváltásra hívta fel a figyelmet. Úgy vélte, ahhoz, hogy egy építőipari vállalat sikeres legyen, három dolog szükséges: vevőközpontúság, minőség és az, hogy céljuk egy feladatból többet kihozni, mint amit a vevő kér.

Elmondta, az elmúlt tíz évben nagyon sokat változott az építőipar. A bonyolult gyárépületektől a digitalizáció miatt eltolódott működésig.

„Tudomásul kell vennünk, hogy az új generáció más. Alkalmazkodni kell a fiatalok képességeihez – így lehet jobban becsatornázni azt a tudást és szemléletet a folyamatokba, amikkel mi nem rendelkezünk. Kiemelt célunk, hogy úgy integráljuk a fiatalokat az építőipari folyamatokba, hogy ők is megtalálják benne azt, ami számukra vonzó”

– rögzítette a vezérigazgató, aki állítja, a környezettudatosság felé tett lépéseik is nagyon felértékelődnek. Kijelentette, szisztematikusan haladnak a tervük végcélja, egy klímasemleges építőipari nagyvállalat felé.

Üres lakások ezrei állnak parlagon, mégis miért kell újakat építeni?

Az ingatlanpiac jövője a kiegyensúlyozott, hosszú távú stratégián múlik, miközben egyszerre van jelen a lakásállomány kihasználatlansága és az új fejlesztések iránti igény. Az értékteremtéshez és a fenntartható működéshez elengedhetetlen, hogy a piaci szereplők elkerüljék a túlzó beépítéseket, és alkalmazkodjanak a változó környezethez. A támogatott hitelek, a prémium turizmus térnyerése és az ESG-elvárások mind olyan tényezők, amelyek új irányokat szabhatnak a szektor fejlődésének. Bővebben >>>