Tavaly októberben hetente 10-15 vállalkozás jelentkezett a szövetségnél azzal, hogy a lejáró éves forgóeszközhitelt nem hosszabbította meg a bank, vagyis a pénzintézetek tevékenyen mélyítették a válságot. A 39 nemzeti munkaadói szövetséget, köztük az MGYOSZ-t is tagjai között tudó BusinessEurope hat pontban foglalta össze, milyen cselekvési programot vár el az Európai Unió döntéshozóitól a közeljövőben - mondta Futó. Magyarországon az MGYOSZ szerint további intézkedésekre, azaz strukturális reformokra, a vállalkozási környezet kiszámíthatóságának megteremtésére, az innováció erősítésére, az egészségügyi és oktatási rendszer átalakítására, az adórendszer egyszerűsítésére, a nyugdíjkorhatár emelésére van szükség. Amíg 2006-ban a magyar GDP vásárlóerő-paritáson az EU-átlag 65,1 százalékán állt, addig ez az érték 62,9 százalékra esett 2008-ban - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, aki szerint az uniótól való gazdasági elszakadás részben a magyar gazdaságpolitika tevékenységének következménye is. Az MKIK azt javasolja, hogy az uniós forrásokból a jelenlegi 14-15 százalék helyett (GOP+ROP) jóval többet, az NFT1-hez hasonlóan 24,5 százalékot fordítsanak a közvetlen vállalkozásfejlesztésre, mivel ez a többletforrás igencsak jót tenne a gazdaság növekedésének. Növekedés nélkül nincs kitörés - állapította meg Parragh: miközben a kormányzat az egyensúlyteremtésre koncentrál, a kialakuló elsődleges többleteket okosan vissza kell forgatni a gazdaságba. Miközben kormányzati cél a bürokrácia csökkentése, az valahogy mégis nő: az íróasztal talál magának munkát - állapította meg az elnök. Emellett az MKIK azt is sérelmesnek tartja, hogy kiszámíthatatlan a hivatalok ellenőrzési-bírságolási gyakorlata. További komoly probléma a korrupció is, amelynek aránya az állami megbízásoknál 10-20 százalék lehet (a közbeszerzések éves értéke 1600 milliárd forint).