A bizottság ellenzéki képviselői megjegyezték, hogy kormány szerint bizonyára a mostani közteher növelés sem megszorítás, akár a korábbi "harminc hasonló sem volt az", és úgy vélték, hogy az év közbeni adóemelés kiszámíthatatlanná teszi a magyar gazdaságot.

A kormány hétfőn délben nyújtotta be az Országgyűlésnek az idei költségvetést és az egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvényeket módosító javaslatait. Ezekben az alacsony államháztartási hiány megtartása érdekében délelőtt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által ismertetett intézkedések szerepelnek, közöttük a tranzakciós illeték, a vállalkozások távközlési adója és a bányajáradék megemelése, illetve az egészségügyi hozzájárulás kiterjesztése.

A bizottság ülésén Kovács Tibor (MSZP) alelnök azt kérdezte, mikor kerül a két törvényjavaslat a plénum elé. Az ülést vezető Koszorús László (Fidesz) alelnök közölte: még hétfőn lezajlik az általános és a részletes vita is.

Volner János (Jobbik) azt kifogásolta, hogy a javaslatokhoz most sem készült megalapozó számítás. Így például az sem tudható, hogy a megemelni javasolt bányajáradék - nemzetközi összehasonlításban - alacsony, vagy magas. A képviselő szerint, bár a kormány mindig az alacsony szja-val és társasági adóval érvel, de ha összeadná az összes közterhet, akkor a bruttó hazai termékhez viszonyított közteher a legmagasabbak között lenne.

A szaktárca képviselője egyebek mellett az alacsony inflációval indokolta az évközbeni közteher növelést. Mint mondta, ami jó a fogyasztóknak, az rossz az állami költségvetésnek, mert a tervezetthez képest csökken a bevétele. Erre az ellenzéki képviselők emlékeztettek arra, hogy a számvevőszék és a Költségvetési Tanács is nagyon kiélezettnek tartotta múlt év végén az idei költségvetés bevételi oldalát.