Az Index birtokába került jelentés szerint a BKV autóbuszflottája jelenleg 1 365 buszból áll. Ahhoz, hogy a közszolgáltatási szerződésben foglalt feladatait a BKV el tudja látni, naponta 1 273 db buszt kell üzembe helyeznie, azonban a járműparkból 500 túlfutásos járművet műszaki okok miatt szinte azonnal ki kell vonni a használatból.

A dokumentum a hosszútávú fenntarthatóság és a gördülékeny üzemeltetés érdekében 1 500 darabos flottát javasol. Idézi a Magyar Buszgyártók Szövetségének álláspontját, ami szerint a BKV állományában lévő buszok közül az Ikarus 412, 413, 435-ös típusú buszokon érdemes korszerűsítő munkálatokat végezni, ezzel az élettartamuk gazdaságosan megnövelhető.

Így 449 busz maradhatna forgalomban, a 800 darabos Ikarus 200-as szériát átlagos életkora és futásteljesítménye alapján selejtezni kell. A típuscsalád mindegyikét részletes műszaki állapotfelméréssel kategorizálnák, az életveszélyesnek minősített buszokból donorbuszokat csinálnának az alkatrészellátás biztosítására.

A 449 felújított Ikarus mellett a jelenleg is futó 183 egyéb buszra (Volvo 7700, Ikarus Agora, VAN HOOL AG300), és a hamarosan forgalomba álló 30 darab Mercedes Citaro-ra, azaz összesen 662 járműre számíthat középtávon a BKV, a többit pótolni kell. Ez az 1500 darabos tényleges igénynél 838-cal, az 1365 darabos jelenleg is futó állománynál 702-vel kevesebb.

A jelentés szerint a BKV 702-838 darab autóbuszának cseréjét jelentő korszerűsítés középtávú, 5 éves ütemtervet igényel, azaz 2018-ig évente átlagosan 160 új busz beszerzése szükséges. A dokumentum szerint a magyarországi gyártású autóbuszokban a hazai hányad legalább 50-55%-ra tehető a gyártási költségeket is beleszámítva. Ezért a külföldről, központi támogatással beszerezett autóbusz még harmadával olcsóbb beszerezés esetén is többe kerül az államnak, mintha az ugyanolyan paraméterű, komfortfokozatú autóbuszt magyar gyártótól rendelné meg.

Az NGM négy hazai gyártót tart érdemesnek említésre a BKV buszbezerzésével kapcsolatban, a győri Kravtex-et, a kaposvári Nabi-t, a Rábát és a debreceni Inter Tan-kert. A Rába számára konkrét fejlesztési tervet vázol fel a minisztérium. A koncepció szerint a RÁBA állami tőke bevonásával képessé válhat arra, hogy első lépcsőben a magyarországi közlekedési vállalatok járműbeszerzéseire kiírt tenderekre eredményesen pályázzon, majd e referenciával a külföldi piacokon is megjelenjen.