Aki velencei látogatást tervez a közeljövőben, annak ismét számolnia kell azzal, hogy az olasz városban ismét belépődíjas rendszer van érvényben. A szisztémát 2024-ben már tesztelték április 25. és május 5. között, valamint a hétvégéken (szombati és vasárnapi napokon) egészen július 14-ig.

A kezdeményezésnek nem volt különösebb hatása a látogatószámra, tavaly újabb rekord dőlt meg: több mint 3,9 millióan töltöttek el legalább egy éjszakát a város történelmi központjában. A többség azonban csak egyetlen napra érkezik Velencébe, szállást nem foglal. Az ilyen turisták száma éves szinten mintegy 30 millióra rúg. 

A velencei gondolások, világszám - de meddig?
A velencei gondolások, világszám - de meddig?
Kép: Getty Images, Stefano Mazzola

A lagúnaváros vezetősége azonban a vártnál jóval nagyobb összeget, összesen 2,4 millió euró bevételt könyvelhetett el a belépődíjakból. A velencei hatóságok pedig abban bíznak, hogy a könnyen jött pénz mellett az eredeti célnak is eleget tesz majd a belépődíjas rendszer.

Simone Venturini, Velence turizmusért felelős tanácsosa elmondta, a rendszer kétségtelenül nem funkcionál varázspálcaként, amely egy suhintásra kiküszöböli a sok európai várost érintő, túlturizmus jelentette problémát. Szerinte azonban legalább „kézzelfogható és innovatív eszközt jelent” adatelemzés terén.

Japán szintén bekeményített és Wales is hasonlót fontolgat

Nem kizárólag Velence sokallt be a turisták tömegétől, sok más város döntött a szigorítás mellett az elmúlt években. A közelmúltban pedig Japán is korlátozó intézkedések bevezetése mellett határozott. Ennek oka, hogy a szigetország híres termálforrásai, az onszenek, vízhiánnyal küzdenek, elsősorban a túlturizmus miatt. Az ország több mint 27 ezer természetes hőforrással rendelkezik, de a megnövekedett látogatószám miatt egyes helyeken rekord alacsonyra csökkent a vízhozam.​

Ennek hatására egyes népszerű fürdővárosok – például Ginzan Onszen – korlátozásokat vezettek. Ezekkel a céljuk, hogy megóvják

  • a természeti erőforrásokat;
  • és a helyi közösségek életminőségét.​

Január 7-től jegyet kell váltaniuk azoknak, akik 17 óra után szeretnének belépni a híres városba. A helyi szállodákban foglalással nem rendelkező látogatókat pedig egyszerűen kitiltják a városból este 8 óra után.

Mindeközben a walesi kormány is turisztikai adó bevezetését tervezi, a turistáknak a szálláshelyeken eltöltött éjszakák után kellene ezt fizetniük, legkorábban 2027-től. A kabinet célja, hogy ezzel évente akár 33 millió fontot gyűjtsenek be a turizmus fenntarthatóbbá tételére és a helyi közszolgáltatások javítására. A turisztikai szektor egyes szereplői szerint ez egy kockázatos gazdasági lépés lenne, mert csökkenthetné Wales versenyképességét más brit régiókkal szemben, különösen a határ menti területeken.

Miért pont most telt be a pohár?

Joggal merül fel a kérdés, hogy mi történt az elmúlt egy-két évben, ami miatt hirtelen elkezdtek besokallni a legnagyobb turistaparadicsomok.

„Ha megnézzük a nemzetközi beutazó turisták számát, láthatjuk, hogy 2009 óta folyamatosan emelkedett, és tíz év alatt 2019-re közel 55 százalékkal nőtt a UN Tourism adatai alapján. Tehát 2018-ban és 2019-ben nagyságrendileg ugyanannyi turista volt, mint 2023-ban. Két oka lehet annak, hogy ez épp mostanra csúcsosodott ki egy jelentős lakossági ellenállásban. Az egyik a koronavírus-járvány, ami a 2018-2019-es akkori rekordéveket »lezárta« és a már akkor is jelenlévő túlturizmus hatásait késleltette, illetve pár évre feledtette. A másik ok, hogy a túlturizmus okozta gazdasági és szociális hatások mostanra érték el az emberek és a társadalom ingerküszöbét” – nyilatkozta Rippert Bálint, a PwC Magyarország turisztikai tanácsadási csapatának vezetője az Economxnak.

Hozzátette, mostanra lett mindennapi szinten tolerálhatatlan probléma:

  • a lakhatási kérdés;
  • a szolgáltatások árának növekedése;
  • a városok és természeti területek tisztasága és általános állapota;
  • a lakók kényelmének és békességének kérdése.

„Elégséges és megfelelő intézkedések hiányában a helyi lakosok maguk próbálják szerény lehetőségeikkel ezeket megoldani” – magyarázta a szakértő.

Bármelyik város belecsöppenhet hasonló helyzetbe

Rippert Bálint rámutatott, hogy azok a városvezetők sem dőlhetnek hátra, akik jelenleg nem küzdenek a tömegturizmussal járó gondokkal. „Nehéz előre megjósolni, hogy milyen úti célok válnak új gócpontokká. Mindig lesznek hirtelen népszerűvé váló kis városok és falvak, amelyek egy-egy blogbejegyzés vagy cikk hatására kerülnek fel a turisták bakancslistájára. 

Gondoljunk bele, milyen könnyen a túlturizmus áldozata lehet egy pár ezer fős település, ha egy népszerű utazási portál vagy influenszer ír vagy posztol róla. Elég, ha csak pár ezer emberrel több látogatja meg az adott úti célt; a helyi lakosságnak az is több száz százalékos emelkedés lenne egyik pillanatról a másikra.”

Vannak azonban olyan térségek, amelyek – új slágerdesztinációk ide vagy oda – garantáltan a top turista célpontok között maradnak. „Nem építenek már új Sagrada Familiát, új Notre Dame-ot, új Colosseumot, ahogy nem forgatnak új helyen Trónok harca epizódot sem, ezért a ma is népszerű helyek mindig is vonzóak lesznek a turisták körében” – mondta.

Kapcsolódó