Velence jelenleg belépődíjas rendszert tesztel. A turistáknak online kell regisztrálniuk, és öt eurót fizetniük a városnézésért.

A tesztidőszak startolásakor a velenceiek közül sokan tüntettek, jelezve, hogy nem értenek egyet az intézkedéssel. „Ellenezzük ezt a lépést, mert a túlturizmus leküzdésében pont nem segít majd. Ráadásul egy olyan komplex szabályrendszerről van itt szó, amely túl sok kivételt tartalmaz, ezért nehéz lesz betartatni” – – nyilatkozta a Reutersnek Cristina Romieri helyi lakos.

Kapcsolódó

„Hogy fel ne robbanjon a város”

Luigi Brugnaro, Velence polgármestere hangsúlyozta, mindenképp meg kellett próbálniuk valamilyen szigorítás bevezetését, Mégpedig azért, hogy a város „ne robbanjon fel” a látogatók tömegének nyomása alatt. Az általunk megkérdezett szakértő pedig teljes mértékben indokoltnak is látja az olasz város vezetőjének aggodalmát.

A város területére való belépésre feljogosító díjat Velence elsőként vezette be a világon, a város helyzetéből adódóan talán itt volt a legnagyobb szükség rá, hogy valamilyen intézkedést tegyenek az egyre nagyobb kihívást és fenyegetettséget jelentő overtourism ellen

– nyilatkozta Rippert Bálint, a PwC Magyarország turisztikai tanácsadási csapatának vezetője az Economxnak.

Hozzátette, nem egy újkeletű intézkedésről van itt szó, már 2019-ben jóváhagyta az olasz kormány. A város önkormányzata a koronavírus-járvány miatt azonban későbbre halasztotta a bevezetést. Nem is ez Velence első kísérlete az overtourism, avagy a túlturizmus jelenség megfékezésére. Korábban már betiltották a 25 főnél nagyobb csoportok vezetett túráját, később pedig az óceánjáró hajókat rekesztették ki a kikötőkből.

A turisták belépődíja ellen tüntetők a Piazzale Roma téren Velencében 2024. április 25-én.
A turisták belépődíja ellen tüntetnek helyiek a Piazzale Roma téren Velencében 2024. április 25-én
Kép: Getty Images / Stefano Mazzola

Felkészül Trieszt és Rijeka?

Velence kísérletét most feszült figyelemmel követi az olasz városvezetésen túl több európai turistaparadicsom is, és a szakértő szerint számíthatunk még szigorításokra és korlátozásokra a jövőben. Szerinte elsősorban azok a városok kezdhetnek el gondolkodni egy új stratégia kidolgozásán és lehetséges intézkedéseken, amelyek helyettesítői lehetnek Velencének. Rámutatott, elsősorban az óceánjáró hajók útvonalai mentén számíthatunk majd ilyen jellegű változásokra.

„A Norwegian Cruise Line már be is jelentette, hogy a hajókat érintő korlátozások miatt leveszi a 2024-es és a 2025-ös úti céljai közül Velencét és vélhetően Ravenna, Trieszt, Rijeka, Zadar vagy Koper jön helyette”

– mondta Rippert Bálint.

Az overtourism ellen – ha nem is a velencei belépődíjas rendszerhez hasonlóan, de – már tavaly is egyre több ország és város igyekezett fellépni.

  • Görögországban nemrégiben jelentették be, hogy a turisztikai szempontból egyik leglátogatottabb helyszínen, az Akropoliszon időbeosztásos rendszert vezetnek be. Korlátozzák emellett az Akropolisz napi látogatói számát, a maximumot 20 000 főre lőtték be. Azok pedig, akik eljutnak a műemlékhez, csak meghatározott ideig gyönyörködhetnek benne.
  • Amszterdam a sétahajókat tiltotta ki a legnagyobb kikötőiből. Ezek ugyanis egyszerre túl sok turistát öntöttek a városra, amely túlságosan nagy megterhelést jelentett infrastrukturális szempontból.
  • A francia kormány pedig kampányt indított azzal a céllal, hogy a jól ismert francia úti célok felől kevésbé látogatott területei felé terelje az országba érkező turistákat.

De a közelmúltban Sevilla polgármestere, José Luis Sanz is belengette, hogy lezárhatják és fizetőssé tehetik a város egyik leghíresebb látványosságát, a Plaza de Españát.

A politikus kijelentette, a belépődíjakból befolyt összeget a tér karbantartási munkálataira és annak megóvására fordítanák.

Ugyanakkor Amszterdam is megelégelte a turistaáradatot. Éppen ezért 7 százalékról 12,5-re emelték az idegenforgalmi adót, betiltották az új szállodák építését és korlátozásokat vezettek be az egy kerületre eső panziók számában is.

Magyarországon még nem lenne indokolt

Olyan jellegű extra teher kivetése a turistákra, mint a velencei belépő, a szakértő szerint Magyarországon még sehol nem lenne életszerű.

Ha Magyarország bármely településén vagy Budapest valamelyik kerületében hasonló méreteket öltene a turizmus, és az ezzel járó problémák is megjelennének, a megoldást elsősorban egy átgondolt látogatómenedzsment kivitelezésében látnám, ami az önkormányzat és a helyi lakosság, valamint az önkormányzat és a kormány közötti párbeszédből és közös problémamegoldásból kell, hogy kiinduljon

– mondta Rippert Bálint.

Hozzátette, „alapvetően a belépődíj ötlete működő megoldás lehet itthon és külföldön is bizonyos esetekben, akár hosszú távon és nagyobb összeggel is egészen addig, amíg a befolyó összeg felhasználása a helyi közösséget is szolgálja. Fontos, hogy az érték- és állapotmegőrzés mellett reflektáljon az overtourism által okozott nehézségekre, valamint hogy az azok kezelésére bevezetett intézkedéseket transzparensen kommunikálják és hajtsák végre a hatóságok.”