Az olaszországi Stresa városában május 23-25. között megrendezett G7-ek pénzügyi vezetőinek találkozóján egy Kínával szembeni jóval markánsabb szembehelyezkedés volt megfigyelhető az uniós miniszterek hangvételében, kiváltképp Franciaország részéről

Az elmúlt hónapokban az Európai Unió számos eljárást indított a kínai piactorzító exporttevékenység felülvizsgálatára annak következtében, hogy Kína olcsó dömpingáruval – elsősorban acéllal, napelemekkel, illetve elektromos autókkal – árasztja el az uniós piacot, ezáltal jelentősen csökkentve az európai gyártók versenyképességét.

Azonban a francia és német gazdaság számára kiemelt fontosságú a kínai exportpiac, így számukra nem lenne érdemes a belengetett védővámok és a kínai import megadóztatásával egy kereskedelmi háborúba keveredni a világ – nominális GDP szerinti – második legnagyobb gazdaságával.

Ezt hivatott alátámasztani Hszi Csin-ping május eleji látogatása Emmanuel Macron francia államfőnél Párizsban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének társaságában, ahol a kereskedelmi kapcsolatok stabilizálásán kívül a diplomáciai kapcsolatok finomhangolására is kísérletet tettek (remélve, hogy Kína konstruktívabb hozzáállást tanusít az orosz és ukrán tűzszünet elősegítésében). 

A G7-es találkozó folyamán azonban név szerint nevesítették az ázsiai óriást, a pénzügyminiszterek egy keményebb és egységesebb fellépést helyeztek kilátásba a kínai többletkapacitások következményeivel szemben. A korábbi nyelvezethez képest való eszkalációt jól bizonyítja, hogy a vezetők megállapodtak abban, hogy „reagálnak a káros piactorzító gyakorlatokra”, illetve „megfontolják, hogy lépéseket tegyenek az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében”. 

Problémánk van azzal a gazdasági modellel, amelyben Kína egyre több olcsóbb ipari eszközt gyárt, mert ez nemcsak az EU-ra, nem csak az Egyesült Államokra, hanem a globális világgazdaságra is veszélyt jelenthet

– fogalmazott Le Maire a Bloombergnek adott interjúban. 

A francia pénzügyminiszter szerint a tagországoknak meg kell erősíteniük az információcserét, és közös értékelést kell kialakítaniuk a kínai ipari gyakorlatokról. Továbbá hangsúlyozta, hogy igyekszik megőrizni az évek óta tartó kormányzati politikák és befektetések előnyeit saját ipari és technológiai szektorainak kiépítésére, kiemelt tekintettel a mesterséges intelligenciára, ahol Franciaország meg kívánja őrizni vezető szerepét Európában.

 Ne legyenek kétségeink sem az uniós tagállamok, sem Franciaország eltökéltsége felől.

– jegyezte meg a pénzügyminiszter.

A kiadott nyilatkozat Washington pénteki bejelentését követte, miszerint Joe Biden elnök újra vámokat vet ki több száz Kínából importált árura. Ezzel párhuzamosan a végéhez közeledik az EU elektromos járművekre vonatkozó támogatási vizsgálata, amely valószínűleg védekező intézkedésekhez vezet a kínai autóexport ellen. Az EU potenciális vámjai várhatóan jelentősen alacsonyabbak lesznek, mint az Egyesült Államoké, mivel a Kereskedelmi Világszervezet szabályai és eljárásai eltérő megközelítésen alapulnak. A védővámok megkerülésére az olyan uniós országokban történő kínai gyártás adna lehetőséget Pekingnek, mint Magyarország, amely a kínai elnök budapesti látogatása során 18 új bilaterális megállapodást kötött az ázsiai óriással, többek között infrastrukturális és telekommunikációs beruházások kapcsán.