A dunaújvárosi Dunai Vasművet is tulajdonló LIBERTY Steel Group a napokban közölte, hogy megtették a következő lépést annak érdekében, hogy egy korszerű, XXI. századi acélgyárat alakítsanak ki hazánkban.

Ehhez a cégcsoport ügyvezető elnöke, Sanjeev Gupta egészen Sanghajig utazott, hogy ott megállapodjon Xiao Penggel, a kínai CISDI Engineering Co. Ltd. elnökével egy, a zöld acélgyártást megalapozó elektromos kemence beszerzésének, telepítésének megvalósíthatósági tanulmányával kapcsolatban. 

Kapcsolódó

Az elképzelés szerint a megállapodás alapvető fontosságú a LIBERTY Dunaújváros GreenSteel-technológiára való átalakítása szempontjából, amely magában foglalja egy modern és korszerű ívkemence telepítését, valamint az üstmetallurgia és a meleghengermű korszerűsítését, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a cégcsoport jó minőségű termékeket tudjon szállítani a hazai autóipar számára.

A beruházást minden érintett fél kiemelt jelentőségűnek tartja; ennek megfelelően mind a magyar, mind pedig a kínai kormány egyaránt támogatja a megvalósulását, amely - a kínai befektetések esetén már megismert módon kínai forrásból -

a kínai CITIC Bank által vezetett, Sinosure export- és hitelbiztosító társaság által biztosított finanszírozásból valósul meg.

A megállapodás idején éppen Kínában tartózkodó Fábián Gergely államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium) is elégedett konstatálta a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésnek bejelentését.

Az őszi szándéknyilatkozat aláírását követően fontos lépés a megvalósíthatósági tanulmányról szóló szerződés. Ez egy nemzetgazdasági jelentőségű projekt, hiszen Magyarország lesz az első zöld acélgyártó Európában, amely kiszolgálja a növekvő autóipari piacot, és más ágazatokat

– fogalmazott a politikus. 

A londoni székhelyű Liberty Steel Group ügyvezetője is optimistán tekintett a jövőbe. Sanjeev Gupta örömét fejezte ki, hogy a kínai CISDI-vel dolgozhatnak együtt a LIBERTY Dunaújváros dekarbonizációs projektjén, ugyanis a tervezett modern elektromos ívkemence hatalmas környezeti és versenyelőnyt fog biztosítani Dunaújváros számára, jelentősen csökkentve a széndioxid-kibocsátást és növelve a termelékenységet.

Ez lesz az egyik első zöldacél-technológiára való átállás Európában. Köszönjük a magyar és a kínai kormány támogatását és együttműködését, hogy ilyen gyorsan megvalósíthatjuk ezt a fontos projektet

– tette hozzá a cégcsoport vezetője. 

Ugyanakkor a helyzet közel sem ennyire rózsás.

A dunaújvárosi Dunai Vasmű meleghengerműve 2023. október 13-án.
A dunaújvárosi Dunai Vasmű meleghengerműve 2023. október 13-án.
Kép: Bruzák Noémi

Ajay Aggarwal, a LIBERTY Steel Group európai igazgatója az Economx érdeklődésére elárulta,

az acélpiacot globálisan gazdasági bizonytalanság, magas kamatlábak és a gyártási kapacitások csökkenése jellemzi.

 Az acélipari cégek kettős kihívással küzdenek, egyfelől még befektetnek a meglévő, de elavuló technológiába, másfelől fizetniük kell az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gyártásra való átállást.

A vállalati vezető hangsúlyozta azt is, hogy az Európai Unió acélipari vállalatai továbbra is szenvednek az inflációs nyomástól, ami 2022-23-ban az energiaárakra is hatással volt. Ráadásul csökken a belső kereslet is az unión kívülről érkező behozatal miatt. Egészen döbbenetes, de

2023-ban az európai kereslet 27 százalékát importból elégítették ki.

Ajay Aggarwal felidézte, az EUROFER előrejelzései szerint az európai acélpiac kilátásai 2024-ben sem lesznek kedvezőek, bár enyhe növekedést prognosztizálnak erre az évre, nagyjából 3,2 százalékot, de korábban 5,6 százalékot reméltek a szakértők. 

Ez számos nagyolvasztó és kokszoló leállításához vagy bezárásához vezetett – jelenleg az európai acélcégek kapacitásának körülbelül 23 százaléka nem termel

– figyelmeztetett. 

Keleti óriás

A helyzetet csak bonyolítja, hogy a World Steel Association szerint Kína a globális acéltermelés körülbelül 54 százalékát adja. Tavaly Kína termelése a becslések szerint 1019,1 millió tonna volt, míg a globális termelés 1888,2 millió tonnát tett ki.

A Sanjeev Gupta és a Xiao Peng által aláírt megállapodás kapcsán az európai igazgató elmondta, a megvalósíthatósági tanulmány magyar, európai, kínai szakértők, illetve a  LIBERTY munkatársainak bevonásával készül. Meghatározza az elektromos ívkemence (EAF) telepítésének részletes követelményeit, illetve azt, hogy az elektromos kemence hogyan illeszthető a meglévő kapacitásokhoz. A megvalósíthatósági tanulmány, svájci példa alapján, egy átfogó műszaki és mérnöki sztenderdet követ – magyarázta, hozzátéve: a cél, hogy a LIBERTY Dunaújváros zöld vasművé váljon.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen feltételekkel finanszírozza a kínai CITIC Bank a beruházást, azonban a LIBERTY vezetője csak annyit árult el, hogy

a végső költségeket a megvalósíthatósági tanulmány befejezése után határozzák meg.

Az Economx rákérdezett arra is, hogyan látják a LIBERTY Dunaújváros eddigi hazai szerepvállalását, így például azokat a bérvitákat, amelyek sztrájkbizottság megalakulásához is vezettek az érdekvédők részéről. 

Ezzel kapcsolatban Ajay Aggarwal azt emelte ki, hogy már több mint egy éve segítenek megmenteni az üzemet az összeomlástól.

A kormányzat támogatásával újraindítottuk a hengerműveket, részletes tervet dolgoztunk ki az üzem kereskedelmi teljesítményének javítására, és biztosítottuk, hogy munkavállalóink továbbra is rendesen kapják a fizetésüket. Ez nemcsak az itteni több ezer munkahelyet őrizte meg, hanem segítette egész Dunaújváros közösségét, és az ellátási láncunkban dolgozókat is

– magyarázta. 

Kiemelte azt is, hogy a magyar kormány támogatása fontos az újabb projekthez is. Ezt azzal magyarázva, hogy így felgyorsulhat az új technológia telepítésének folyamata, ami jelentősen növeli a dunaújvárosi üzem versenyképességét, és 80 százalékkal csökkenti a közvetlen széndioxid-kibocsátást, és az ígéret szerint tisztább levegőt is biztosít a dunaújvárosi és környékbeli lakosok számára.

Kép: Economx.hu
Az is nyilvánvaló, hogy a LIBERTY Dunaújváros zöld acélüzeme azon zöld fejlesztési projektek egyike, amelyek megfelelnek Magyarország és Kína tervezett együttműködésének

– válaszolt a cégcsoport európai igazgatója azon felvetésünkre, hogy segítette-e a megállapodás létrejöttét Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatása.