Meglepő húzással rukkolt elő Rishi Sunak brit miniszterelnök. Bejelentette, hogy arra kérte III. Károly királyt, oszlassa fel a parlamentet, amit ő el is fogadott.

A választásokat pedig július 4-én tartják.

Korábban októberre vagy novemberre prognosztizálták a szakértők az idén esedékes voksolás kiírását.

Eredetileg májusra várták a választásokat – ez lett volna a hagyományos időpont –, de erre végül nem került sor. Ezt követően gondolt a többség szeptember-október környékére

– nyilatkozta az Economxnak Egedy Gergely, az NKE ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszékének egyetemi tanára.

Bejelentésében Sunak kiemelte, a konzervatívok

  • kezelték az infláció jelentette problémát,
  • kordában tartották az államadósságot,
  • csökkentették a munkavállalókat sújtó adókat és
  • növelték az államilag biztosított nyugdíjat.

A kormányfő úgy fogalmazott, a britek most dönthetnek: „az elért haladást” választják, vagy visszatérnek a kiindulóponthoz, ahol „nincs se terv, se biztonság” – írja a Politico.

Kapcsolódó

A kármentés lehet a cél

Sunak igyekezete, hogy mielőbb tartsák meg a parlamenti választásokat, harakiri jellegű akciónak tűnhet a közvélemény-kutatási adatok fényében. Az aktuálisan kormányzó Konzervatív Párt támogatottsága a YouGov brit piackutató adatai szerint jelenleg 21 százalékos, míg a Munkáspárté 46 százalékos.

A helyzet némiképp hajaz arra, amit tavaly Spanyolországban láthattunk: a kormányzó szocialisták szempontjából csalódást keltő eredménnyel zárult helyi választás után Pedro Sánchez miniszterelnök előrehozott választásokat jelentett be. Az ő számításai végül bejöttek: ismét ő alakíthatott kormányt.

Hasonló forgatókönyvvel azonban aligha kalkulálhat a brit miniszterelnök.

Akkora hátrányban van jelenleg a Konzervatív Párt, amit nem valószínű, hogy le tudna dolgozni. Sunak célja tehát valószínűleg inkább az, hogy a megsemmisítő vereséget elkerülje. Megpróbál a nagyon rossz helyzetből a lehető legjobban kijönni, elérni, hogy minél kevesebbet veszítsen. Úgy gondolhatja, ha tovább vár, csak rosszabb lesz az eredmény konzervatív szempontból

– mondta Egedy Gergely.

Túl korán húzta meg a ravaszt?

A szakértő leszögezte, Sunak aduásza most a gazdasági helyzet:

„a brit gazdaság most elég jó paramétereket mutat. Az éves infláció 2,3 százalékos volt áprilisban, csökkent a munkanélküliség, kilábaltak a recesszióból, nőttek az átlagbérek.”

A júliusi választásokról szóló beszédében maga Sunak is kitért arra, hogy a kormány „két mérföldkövet is elért” azzal, hogy csökkent az infláció, a gazdaság pedig gyorsabb ütemben bővül, mint bármely más G7-országban.

Ábra: Economx

Egedy Gergely azonban rámutatott, hogy egyes konzervatív képviselők, például Esther McVey, még így sem tartják jó ötletnek a nyári választást, mégpedig éppen a gazdasági mutatók miatt. Szerintük idő, mire az átlagemberek a mindennapokban is megérzik a gazdasági helyzet javulását, emiatt jobban járhattak volna egy őszi voksolással.

Csütörtökön ráadásul maga Sunak is kénytelen volt beismerni, hogy időhiány miatt két fontos ügy végére sem kerülhet pont. Az illegális bevándorlók áttelepítése Ruandába és a dohánytermékek vásárlásának fokozatos betiltása is ellehetetlenülhet abban az esetben, ha a júliusi választást követően a Munkáspárt kerül hatalomra.

Az illegális bevándorlók deportálásáról törvényt ugyan már elfogadta a brit parlament, a kormányfő szerint azonban az első ruandai járatok a választásokat követően indulhatnak. „Ha megválasztanak, el is indulnak ezek a járatok” – idézi Sunakot a Financial Times.

Ha azonban papírforma szerint zajlik a kampány és ezt követően a választások, a Munkáspárt lesöpörheti az asztalról ezeket az intézkedéseket. Mégpedig – amennyiben érvényesül az utóbbi idők hatalmi sormintája –hosszú időre:

a brit történelem elmúlt évtizedein végigtekintve az látszik, hogy hosszabb időszakokra jutottak hatalomhoz mind a konzervatívok, mind a munkáspártiak. Margaret Thatcher 1979 májusában győzött és a konzervatívok 1997-ig, John Major bukásáig hatalmon maradtak. Ezt követően győzött a Munkáspárt Tony Blair vezetésével, és egészen 2010-ig kormányoztak. 2010-ben a konzervatív David Cameron vette át a miniszterelnöki stafétát, és azóta nem tudott kormányt alakítani a Munkáspárt

– magyarázta Egedy Gergely.