A felperes több millió forintos vállalkozói díj megfizetését kérte az alperestől, utóbbi építőipari beruházásában vállalt szerkezetépítési munkákat. A probléma akkor kezdődött – mondta a felperes –, amikor a kivitelezés során az alperes megváltoztatta az eredeti koncepciót, az egyre nagyobb teher miatt a szerkezetekben alakváltozások mutatkoztak, a határoló falak megrepedtek, s szükségessé vált az utólagos szerkezeti megerősítés, a pótmunka. Az alperes szerint a felperes a szerződéses kötelezettségét késedelmesen teljesítette, egyes munkákat nem végzett el. Továbbá: a felperes a kivitelezés során hibásan is teljesített, emiatt szavatossági igényt tervezett vele szemben érvényesíteni. Az alperes tagadta a pótmunkák elrendelését, beszámítási kifogást terjesztett elő a felperesi kereseti kérelemmel szemben. Az elsőfokú bíróság megalapozottnak találta azt a felperesi igényt, hogy fizessék meg neki a pótmunkák ellenértékét. Kiemelte: az alperes érdekkörében felmerült tervmódosítások miatt az alapozási síkot lejjebb kellett vinni, aminek következtében viszont műszakilag valóban szükségessé vált a létesítmény szerkezetének a megerősítése. A tervmódosítások folytán az e körben elvégzett munkák úgynevezett pótmunkák, amelyek ellenértékének a megfizetésére az alperesi megrendelő attól függetlenül köteles, hogy egyébként a felek a kivitelezés egészét illetően átalánydíj fizetésében állapodtak meg. Az elvégzett pótmunkák összegszerűsége tekintetében az elsőfokú bíróság az igazságügyi szakértői véleményt teljes mértékben elfogadta. A beszámítási kifogás vizsgálata során megállapította, hogy hétnapos kivitelezési késedelem áll fenn, amely kivitelezési késedelemből két és fél nap az a késedelem, amelyet a felperes nem tudott sikerrel kimenteni, így erre az időre a szerződésben kikötött kötbér megalapozottan jár az alperesnek. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést. Szerinte amennyiben a tervmódosításokkal kapcsolatosan felmerült pótmunkák költségeit mint többletköltségeket a bíróság figyelembe veszi, vizsgálni kell azt is, hogy a tervmódosítások milyen költségmegtakarítást jelentettek a felperesnek. A jogerős döntést meghozó fórum kifejtette: a Ptk. 201. § (1) bekezdése értelmében a szerződéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerződésből vagy egyéb körülményekből más nem következik – ellenszolgáltatás jár. A szolgáltatás teljesítését csak a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egységeként lehet értékelni. A szolgáltatásért nyújtott ellenszolgáltatás tekintetében alapvető igény, hogy a szolgáltatást nyújtó részéről felmerült ráfordítás megtérüljön. Az átalányáron kötött vállalkozói szerződés jellegzetessége, hogy a vállalkozó az esetleg felmerülő többletmunkák kockázatát magára vállalja, így a többletmunkák ellenértékére utóbb nem tarthat igényt. Többletmunka a tervben szereplő, ám a költségvetésből kimaradt munka. Ezen munkák elvégzése a szerződés műszaki tartalmából következik, e munkákat a vállalkozó fel tudja mérni, és ennek megfelelően tudja azt a vállalkozói díjat kikalkulálni, amellyel a ráfordítását fedező ellenértéken túl még nyereséget is elérhet. Pótmunkának az a munka minősül, ami sem a tervben, sem a költségvetésben nem szerepelt, de elvégzése a vállalkozó részéről megtörtént. Amennyiben a vállalkozó az elvégzendő munkát, a szükséges anyag- és munkamennyiséget nem tudja felmérni, fogalmilag kizárt, hogy a vállalkozói díját megfelelően kalkulálni tudja. Adott esetben a felek a tervek szerződésben kikötött ütemezés szerinti, folyamatos szolgáltatásában állapodtak meg. Erre a Ptk. 403. § (1) bekezdésében foglaltak módot adtak. A kialakult bírói gyakorlat szerint tehát az átalányár kikötése nem zárja ki, hogy a kivitelező a tervdokumentáció módosítása folytán jelentkező többletköltségeket követelje. Ez nem jelenti azonban azt, hogy utóbb lehetővé válik a kivitelezés egésze tekintetében az átalánydíjas szerződésben meghatározott munkák tételes elszámolása. A pótmunkáknak minősülő munkák ellenértékének a megállapításakor viszont nemcsak a jelentkező többletköltségeket kell figyelembe venni, hanem azt is számításba kell venni, hogy a pótmunkák folytán, azok elvégzésével összefüggésben maradtak-e el olyan munkák, amelyek a pótmunkák díját csökkentő tényezőként figyelembe vehetők – döntötte el az ügyet a Fővárosi Bíróság.