Természetesen a végelszámolás során is az egyik legfontosabb kérdés, hogy mi legyen a vagyon sorsa, azt kinek és milyen mértékben kell kiadni és milyen kötelezettségek terhelik az adott cég tulajdonosait. Fontos szabály egyébként, hogy a vagyon kiadása, felosztása nem történhet meg azt megelőzően, hogy megszülessen a cég törlésére vonatkozó cégbírósági végzés. A cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezései szerint a végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és – a cégnél működő felügyelőbizottság vagy más, ellenőrzésre feljogosított szerv, illetve könyvvizsgáló jelentésével együtt – jóváhagyásra a legfőbb szerv elé terjeszti a következő dokumentumokat: az adóbevallásokat, a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót, a vagyonfelosztási javaslatot, amelyben a végelszámoló díjának mértékére is indítványt tesz. Előterjeszti a végelszámolási időszak gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést (a zárójelentést), valamint a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő társadalmi szervezetek, alapítványok sorsára vonatkozó javaslatot. A végelszámoló díjával, a végelszámolással, az iratanyag őrzésével, a megszűnéssel kapcsolatos költségeket, ráfordításokat, adóterheket a kötelezettségek közé kell beállítani. (A vagyonfelosztási javaslatban szereplő tételeket piaci értéken kell beállítani és a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonnak a tagok vagy részvényesek közötti természetbeni felosztására csak vagyonértékelés esetén van mód.) A végelszámolási eljárásban nyomon követhető a jogalkotó azon feltételezése, hogy a jogutód nélkül megszűnő cég vagyona meghaladja a céggel szemben támasztott követelések volumenét, beleértve ebbe a köztartozásokat és az eljárással kapcsolatos követelések összegét. A vagyonfelosztás szabályai másképp alakulnak az egyes gazdasági társasági formák esetében, ám főszabályként elmondható: jogutód nélküli megszűnése esetén a társaságban történő részesedés aránya szabja meg a menetrendet. Közkereseti társaság és betéti társaságok esetén a hitelezők kiegyenlítése után fennmaradó vagyont – amennyiben a társasági szerződés erről nem rendelkezik másképp – vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani a társaság tagjai között. Ami a kft.-t illeti, jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd a további részt a törzsbetétek arányában kell felosztani a társaság tagjai között. A társasági szerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. A szerződésben meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés teljesítésének módját, gyakoriságát, ütemezését, valamint a visszafizetés rendjét. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. A kötelezettséget a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni. Részvénytársaság végelszámolása esetén a fennmaradó vagyont a részvényesek között az általuk a részvényekre ténylegesen teljesített befizetések, illetve nem pénzbeli hozzájárulások alapján, részvényeik névértékének arányában – de az esetlegesen kibocsátott likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbséget biztosító részvények figyelembevételével – kell felosztani. Láthatjuk, a tőkeegyesítő társaságoknál (kft., rt.) a megszűnéskor fennálló tartozásokért való felelősség általában a felosztott vagyoni hányadhoz, illetve az átadott vagyon összegéhez igazodik. Amennyiben a vagyonfelosztás a társasági érdekeltségtől eltérő arányok szerint történik, indokolni kell és le kell írni a döntés részleteit. Egyesülés esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont egyenlő arányban, ha pedig vagyoni hozzájárulást teljesítettek, a tagok vagyoni hozzájárulása arányában kell felosztani. Megtörténhet, felosztható vagyon nem marad és „élnek még” a cég tartozásai is. Felszámolási eljárás kezdeményezésére azonban azért nincs szükség, mert a tartozásokat ilyenkor a cég tulajdonosainak kell kifizetniük.