A Ptk. jogharmonizációs célú módosítása kiterjedt a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló 1999/44/EK irányelvvel való összhang megteremtésére is. Az új szavatossági és jótállási szabályok a fogyasztó pozícióját kívánják erősíteni, ezért ezektől fogyasztói szerződések esetén a fogyasztó hátrányára érvényesen eltérni nem lehet, a gazdálkodó szervezetek egymás közötti ügyleteiben azonban csak a felek eltérő megállapodása hiányában alkalmazhatók. A kellékszavatosság és a jótállás közös lényege, hogy ezek alapján a kötelezett felelősséggel tartozik a hibás teljesítésért. A módosítást megelőzően hibás teljesítésnek kizárólag az minősült, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felelt meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Az új szabályozás ezt két irányban is kiegészíti. Egyrészt a teljesítés akkor tekinthető szerződésszerűnek, ha a szolgáltatás egyebek mellett megfelel a kötelezett nyilvános kijelentésében (pl. reklámban vagy árucímkén) állított konkrét tulajdonságoknak is. E szabály jelentősége, hogy szerződéses nyilatkozattá minősíti a reklámbeli állítást, függetlenül attól, hogy azt maga az eladó, vagy a termék gyártója, importálója, vagy forgalmazója tette. Másrészt az új szabály szerint hibás teljesítés a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, mégpedig nem csak akkor, ha azt a szerződés alapján a kötelezett vagy teljesítési segédje végezte el, hanem akkor is, ha az összeszerelést a szerződésnek megfelelően ugyan a jogosult végezte el, ám a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. Változatlan az a szabály, hogy a kötelezett csak olyan hibáért tartozik helytállni, amely a teljesítés időpontjában már megvolt. Ugyanakkor az igény érvényesítését segítő fontos újítás, hogy fogyasztói szerződés esetén vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Hibás teljesítés esetén a jogosult négyféle szavatossági jog közül választhat. Első lépésben térítésmentes kijavítás vagy kicserélés követelhető. A kötelezett azonban kijavítás helyett kicserélhet, illetve kicserélés helyett kijavíthat, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy aránytalan többletköltséget okozna. Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs mód, a jogosult megfelelő árleszállítást kérhet, vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt azonban nincs helye elállásnak. Nem változott az a szabály sem, amely szerint a jogosult a hiba felfedezése után köteles a kifogását a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül közölni a kötelezettel. A fogyasztó védelmét erősíti azonban, hogy fogyasztói szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni. Talán a legjelentősebb változás a szavatossági határidők meghosszabbítása. A fogyasztó a korábbi hat hónap helyett a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Amennyiben a szerződés tárgya használt dolog, a felek ennél rövidebb, de legalább egyéves határidőben is megállapodhatnak. A kötelezett az előző kötelezettől követelheti a hibás teljesítés miatt támasztott fogyasztói igények kielégítési költségeinek megtérítését, ha a fogyasztói szerződés hibás teljesítésének oka az előző kötelezett hibás teljesítése. A megtérítési igényt az értékesítési lánc minden tagja érvényesítheti a lánc őt megelőző tagjával szemben, a szavatossági igény teljesítésétől számított hatvan napon, ám legfeljebb az előző kötelezett teljesítésétől számított öt éven belül.