A finanszírozási gyakorlatban általában két esetkörben merül fel az inkasszó alkalmazása. Az első a finanszírozás esetleges sikertelensége esetén a hitel- vagy kölcsönszerződés érvényesítése, végrehajtása esetén alkalmazott végrehajtással összefüggő inkasszó. (A másik esetkör: a szerződések megszerkesztése idején, a tranzakció elején megkövetelt inkasszós felhatalmazó levél megszerkesztése és benyújtása – ezt a következő héten tesszük vizsgálatunk tárgyává.) Az első esetkörben érdemes megvizsgálni, milyen problémák merülhetnek fel egy esetleges végrehajtás keretében benyújtott inkasszó esetén. Amennyiben a végrehajtást kezdeményező hitelező külföldi, így külföldön vezetett számlája javára próbálkozik az inkasszó benyújtásával. Ez technikailag megoldható, mivel az ilyen inkasszót postai úton el tudja küldeni, csatolva hozzá a jogerős határozatot eredetiben vagy közjegyző által hitelesített másolatban. A pénzforgalomról szóló 232/2001(XII. 10.) kormányrendelet 11. szakasza szerint „...a belföldi fizetési forgalom szabályait kell értelemszerűen alkalmazni a külföldre irányuló és a külföldről érkező átutalási megbízásokra is”. Tekintettel arra, hogy az idézett jogszabályhely kifejezetten átutalási megbízásokat említ és nem fizetési megbízásokat, álláspontunk szerint külföldi számla javára vagy külföldi számla terhére az azonnali beszedési megbízási fizetési módot nem lehet alkalmazni, így az ilyen inkasszó teljesítését a magyarországi hitelintézet meg fogja tagadni. Amennyiben belföldön vezetett forint- vagy devizaszámlája javára nyújtja be, ilyenkor teljesíteni kell, hacsak nincs valami hiba az inkasszó kitöltésében és/vagy a csatolt mellékletek vonatkozásában. A banki gyakorlat szerint jellemzően a következő hibák fordulnak elő a nyomtatvány kitöltése körében. Első, ha van a határozatban fizetési határidő (általában tizenöt nap szokott lenni), és az még nem telt el a benyújtáskor. Második kör: nem jelöli a közlemény rovatban a benyújtás indokát és jogcímét. Továbbá: rosszul jelöli meg a kötelezett számlaszámát, negyedik típuseset, hogy devizában jelöli meg az összeget – például devizaszámlája javára akar inkasszálni, holott a hivatkozott MNB rendelkezés 8. szakasz (5) bek. alapján csak forintban lehet feltüntetni akkor is, ha az devizaösszeg ellenértéke. Az inkasszóhoz csatolandó mellékletek körében jelentkező típushibák a követezőek. Első: nem csatol jogerős határozatot, vagy egyszerű fénymásolatban csatolja. Második: nem csatolja a Vht. 6. szakasz (2) bek. d) pontja szerinti nyilatkozatot arról, hogy követelése behajtása iránt nem folyik illetve nem indított végrehajtási eljárást. Harmadik eset: nem csatolja az elsőfokú határozatot abban az esetben amikor az elsőfokú határozat tartalmazza csak a marasztalás összegét, míg az esetleg benyújtott másodfokú ítélet csak a helybenhagyásról rendelkezik.