A globalizálódó világban az üzleti siker folyamatos szervezeti megújulást és új típusú együttműködési formák kialakítását igényli. A profitorientált vállalati stratégiák által irányított, helyi tudásbázisra támaszkodó hálózatok és klaszterek nagyban elősegíthetik a versenyképesség hosszú távú javítását. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) ezt felismerve hozta létre azokat a tudásközpontokat a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) támogatásával, melyek a dél-alföldi régióban megtalálható szellemi kulcskompetenciák és erőforrások kiaknázásával a tartós és minden érintett fél számára előnyös ipari együttműködési kapcsolatokat, az alkalmazott kutatási eredmények piaci hasznosítását, a tudásalapú gazdaságfejlesztést, ezeken keresztül pedig a lakosság életminőségének javítását tűzték ki célul. A neurobiológiára koncentrál a DNT A Dél-alföldi Neurobiológiai Tudásközpont (DNT) 2005-ben kezdte meg működését 1,7 milliárd forint állami támogatással és 300 milliós önerővel, konzorciális formában - mondta a Napinak Papp Csaba menedzserigazgató. A konzorciumban a konzorciumvezető SZTE mellett két másik kutatóhely, az MTA Szegedi Biológiai Központ (SZBK) és az MTA Támogatott Kutatóhelyek Irodája (TKI), valamint az Egis Gyógyszergyár, egy közhasznú szervezet, a Dél-alföldi Bioinnovációs Centrum Kht., továbbá több kis- és közepes vállalat (Diagnosticum Zrt., Kromat Kft., Creative Labor Kft., Rytmion Kutató-Fejlesztő Kft., Kation Európa Bt., Qualicont Nonprofit Közhasznú Kft.) vesz részt. A program május 31-én jár le, de hat hónapos halasztást kértünk és kaptunk, mivel tavaly év végén jelentős késéssel jutottunk a támogatási pénzekhez - mondta Papp. Jelenleg a záróelszámolást készítik, valamint a követő program pályázati kiírására várnak. A Telegdy Gyula akadémikus, szakmai vezető és Penke Botond akadémikus mint a tudományos feladatok koordinátora irányításával működő DNT kutatási és fejlesztési feladatai a neurobiológia területére összpontosultak. Az elmúlt négy év során öt program - vezetői: Penke Botond, Telegdy Gyula, Vécsei László akadémikus és Tóth Gábor, valamint Janka Zoltán professzorok - köré csoportosulva több mint négy tucat munkacsoport tevékenységének eredményeképpen alkalmazott kutatások révén új, hatékony molekulákat, diagnosztikumokat fejlesztettek ki a központi idegrendszert érintő betegségek (például az Alzheimer- és a Parkinson-kór) gyógyítására, új szabadalmakat jegyeztek be, valamint spin-off cégek jöttek létre a kutatási eredmények hasznosítására. Az eredmények kézzelfoghatóak - állapítja meg a menedzserigazgató. A kutatóhelyeken meglévő tudást az ipari partnerek egyre inkább használják, illetve láthatóan közeledett egymáshoz a két fél gondolkodásmódja, személete. A munkát nagyban segítette, hogy a DNT fizikailag is intézményesült: 2006-ban vettük birtokba azt a 250 milliós beruházás során felújított kutatóközpontot és inkubátorházat, melyet teljes kihasználtsággal tudtunk üzemeltetni, bérbe adni. Az első négy év nem a pluszbevételek jegyében telt, de vállalásaink nem is erről szóltak: a következő négy esztendőben tudnánk számszerűsíthető eredményeket elérni, komolyabb lépéseket tenni a gyógyszerfejlesztések terén, amennyiben továbbra is megfelelő forrásokhoz jutunk. A gyógyszerfejlesztési munka ugyanis hosszabb, tíz-tizenkét éves periódust ölel fel - hangsúlyozta Papp Csaba. A KNRET a nanotechnológiát is kutatja A 2005-ös Pázmány Péter Programban az SZTE 1,2 milliárd forint támogatást nyert el regionális egyetemi tudásközpont létrehozására környezet- és nanotechnológia kutatási területen. A program megvalósítására létrejött konzorciumot az egyetem vezeti, a további tagok - Hologén Kft., Contitech Rubber Kft., Axiál-2000 Kft., GeoHód Kft., Kaloplasztik Kft., Corax-Bioner Zrt., Unichem Kft., Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Biotechnológiai Intézete, Árpád-Agrár Zrt. - szintén jelentős önerővel járultak hozzá a munka sikeréhez - tudtuk meg Kovács Tibortól, a Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpont (KNRET) menedzserigazgatójától. A tudásközpont programja - szintén hosszabbítást követően - a tervek szerint június 30-án zárul. A KNRET-et elnökként Szabó Gábor professzor, az SZTE rektora, tudományos igazgatóként Kiricsi Imre professzor, kutatás-fejlesztési és innovációs rektorhelyettes jegyzi. A tudásközpont tevékenysége öt fő témában - vezetői: Dékány Imre akadémikus, Kiricsi Imre, Kovács Kornél, Nagymajtényi László professzorok és Gyimóthy Tibor egyetemi docens - és huszonnégy alprogramban valósul meg. A környezettudományi kutatásokban helyet kap a szennyvíz- és hulladékkezelés, a mezőgazdaságban alkalmazott vegyszerek lebontásának, továbbá az egyes területek talajvízháztartásának vizsgálata. Nanotechnológiai kutatásaikban az ipar számára hasznosítható kompozitok és érzékelők kifejlesztésére, energetikai témájú vizsgálataik a hidrogén alkoholból történő hatékony termelésének elősegítésére, valamint a geotermikus energia kiaknázására törekednek. Egészségügyi kutatásaik célja egyrészt égési sérülések ellátása és a korrekciós műtétek során a plasztikai sebészetben használható polimerek kifejlesztése, másrészt a környezeti ártalmak egészségügyi vonatkozásainak tanulmányozása. Informatikai kutatásaik elsősorban az otthoni ápoláshoz kapcsolódó mobil műszerek fejlesztésére irányulnak. A KNRET eredményeit is számos tudományos közlemény, előadás, szabadalom és spin-off cég támasztja alá. Ipari partnereink a megalakulás óta egyre bővülő, más témák kutatására is irányuló k+f igényeinek és az új ipari együttműködéseknek köszönhetően a tudásközpont mára többet jelent, mint projektkonzorcium - jelentette ki Kovács Tibor. A KNRET által kínált kutatásszervezési és kutatás-fejlesztési együttműködés a legújabb tudományos eredmények gyakorlatba ültetésével, új technológiák és ismert módszerek újfajta alkalmazási lehetőségeinek folyamatos keresésével járul hozzá a technológiaintenzív vállalkozások versenyképességének erősítéséhez és az újonnan alakult spin-off cégek fejlődéséhez. A korszerű eszközparkot és kutatólaboratóriumokat a DNT-hez hasonlóan önálló menedzsmentszervezet fogja össze, biztosítva az üzleti partnerséget, a szakmai és kutatásmarketing-támogatást a technológiaképződés és -transzfer folyamatához. Mindkét tudásközpont folytatná A tudásközpontok egyértelműen a folytatás mellett teszik le a voksot, a továbbélést azonban több körülmény is nehezíti a szakemberek szerint. Problémák mutatkoznak a támogatási oldalon, emellett nincs egyértelműen meghatározva a tudásközpont fogalma és feladatköre. Papp szerint a programok indulásakor tíz-tizenkét éves egybefüggő támogatási időszakot ígértek az illetékesek, egyelőre viszont még nem jelentek meg az új pályázati kiírások, korábban pedig az elnyert források előlegének átutalási késedelme okozott némi fennakadást a kutatási menetrend betartásában. Kovács szerint kritikus tényező volt a KNRET üzletfejlesztési és kutatási hálózatszervezési tevékenysége a pótlólagos források biztosításában. A szakember szerint ez a tudásközpontok szerepének kulcsa. A két menedzserigazgató egy véleményen van: az első évek tevékenységszervezésére nem pályázati elszámolásként tekintettek, hanem mindent a következő időszak és egy fejlett tudásközponti intézményrendszer megalapozásának rendeltek alá. A pályázati filozófia szerint minden költségnek a három- vagy négyéves munkaprogram megvalósítását kell szolgálnia. De ez önmagában még nagyon kevés az ilyen típusú projektek esetében, az üzleti tevékenységnek folytatódnia kell; ez egyébként a támogatási logika is: a tudásközpontoknak egy idő után önfenntartóvá kell válniuk. A KNRET-nél úgy értük ezt el, hogy kutatásmarketinget és dedikált üzletfejlesztési tevékenységet folytattunk a lehetséges partnerek megkeresésével - árulja el Kovács Tibor, aki szerint mindenképpen legalább tíz-tizenkét évre van szükség ahhoz, hogy kiszűrődjenek a rendszerből az ipar számára nem eredményes kutatások, és megerősödjenek, beérjenek azok, amelyek üzleti hasznot hozhatnak - megvalósuljanak a kísérleti fejlesztések s az új termékek, eljárások piacra kerülhessenek. Ahány kutató, illetve innovációs és k+f szakember, annyiféleképpen értelmezik a tudásközpontok feladatát, funkcióját is. Kovács Tibor - bár elfogadja, hogy más megközelítésnek is van jogalapja - úgy véli: az alapkutatásokat egyéb (állami) forrásokból kellene finanszírozni, a tudásközpontokban az ipari jelenlétre való tekintettel az alapkutatási eredményekre épülő alkalmazott kutatásnak, kísérleti fejlesztésnek, valamint az eredmények tudatos és irányított piacra vitelének kellene történnie. Nézetem szerint jelenleg a DNT abban előzi meg a KNRET-et, hogy koherensebb a tevékenységi köre, viszont az alapkutatás elejétől egészen a kísérleti fejlesztés (gyógyszerfejlesztés) végéig menedzseli a folyamatot. A KNRET kisebb vertikumot fog át: ténylegesen az ipari igényekre alapult - a kutatásvezetők személyes, sokéves üzleti kapcsolatai eredményeinek továbbfejlesztése alapján jött létre a portfólió, ami viszont meglehetősen széles. A jövőben alapvetően néhány kutatási területre kellene az erőforrásokat fokuszálni, például - a régió sajátosságainak figyelembevételével - a tág értelemben vett biotechnológiára, mely a bioinformatikától a bionanotechnológiáig mindent magában foglalhat - magyarázza a KNRET menedzserigazgatója. Az intézményi kérdéskörrel kapcsolatban Kovács Tibor és Papp Csaba az eddigi tapasztalatok alapján úgy véli, a konzorciumok kevéssé alkalmasak az eredeti szándékok megvalósítására. Ideálisnak azt a modellt tartanák, ha a kutatóhelyektől és az ipari partnerektől is világos szabályok alapján elhatárolt, önálló menedzsmenttel rendelkező, egymástól területileg és a kutatott témákat illetően is elkülönülő, kifelé mégis egységesen fellépő tudásközpontok jöhetnének létre, a tudáshálózati működést, a kutatáspiaci jelenlétet és az üzleti hasznosítási célokat szem előtt tartva. A konzorciumi formával az a gond, hogy az a magyar jogrend szerint csak a részes felek társulása, nem lehet önálló jogi személy: a támogató minden kedvezményezettnek önállóan ad támogatást, és nincs közös intézmény, amely összefogja a rendszert. A jövő a tagoktól jól elhatárolható, de közös pénzügyi hozzájáruláson alapuló és a piac felé egységesen fellépni képes szervezet, amely megteremti a kapcsolatot a közintézményi típusú kutatóhely és a piaci típusú vállalkozások között, a tagok közös üzleti érdekétől vezérelve. Az SZTE által működtetett tudásközpontok - a konzorciális forma ellenére - ezt az elvet követik és célozzák a jövőben is.