A 2001. szeptember 1-jétől hatályos szabályok eredményeként nemcsak a bírósági végrehajtási eljárásban, de az úgynevezett pénzforgalmi úton történő behajtás során is egyszerűbbé vált a kielégítés alapját képező vagyon felkutatása, hiszen a végrehajtható bírósági határozat jogosultja (vagyis a végrehajtást kérő) a cégek azonnali beszedési megbízással terhelhető pénzforgalmi számláiról nemcsak a cégbíróságokon vezetett közhiteles nyilvántartásba történő betekintés, hanem az adóhatóság megkeresése és a pénzintézet adatközlési kötelezettsége folytán is tájékozódhat. A módosítás egyik alapvető célkitűzése az volt, hogy szélesebb körben lehetővé váljon a pénzügyi intézményeknél kezelt összegek végrehajtás alá vonása, amely a behajtásnak lényegesen egyszerűbb és gyorsabb módja, mint az ingóságokra vagy ingatlanokra vezetett végrehajtás. Lényegében végrehajtás alá vonható az adóst megillető, a bankszámlaszerződés alapján kezelt és bankszámlán szereplő összeg, a betétszerződés és takarékbetét-szerződés alapján a pénzügyi intézménynél a bankszámlaszerződés szabályai szerint kezelt összeg, a betét- és takarékbetét-szerződés alapján takarékbetétkönyv, illetve egyéb okirat ellenében a pénzügyi intézménynél elhelyezett összeg. Gazdálkodó szervezetnek nincs mentesség Főszabályként a pénzügyi intézménynél kezelt és az adóst megillető pénzösszeg teljes egészében végrehajtás alá vonható, mégpedig - azonnali beszedési megbízás útján - igen gyorsan. A pénzügyi intézménynél kezelt összegre vezetett végrehajtás alól a jogszabály csak természetes személyeknek biztosít mentességeket - igaz, ott is csak szűk körben. A gazdálkodó szervezetek gyakorlatilag semmilyen kivételben vagy mentességben nem részesülnek; bankszámláik az azokon szereplő teljes összeg erejéig végrehajtás alá vonhatók. A tágabb értelemben vett végrehajtásról a pénzügyi intézmény (i) a jogosult által a végrehajtható bírósági határozaton alapuló pénzkövetelés behajtására benyújtott azonnali beszedési megbízás, (ii) a végrehajtó vagy az adóhatóság által benyújtott azonnali beszedési megbízás, illetve (iii) a bíróság átutalási végzése (a továbbiakban: "végrehajtással összefüggő rendelkezés") alapján értesül. Ha a végrehajtó vagy az átutalási végzést hozó bíróság által megjelölt bankszámlán kezelt összeg nem vagy csak részben fedezi a követelés összegét, akkor a pénzügyi intézmény a végrehajtói inkasszó vagy az átutalási végzés teljesítését kiterjeszti az adós további bankszámlaszerződés, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján kezelt összegeire is a Vht.-ben meghatározott sorrend szerint. A forintban tartott összeg megelőzi a devizát, az alacsonyabb kamatozású pedig a magasabbat. A végrehajtó a letéti számlája javára nyújtja be az azonnali beszedési megbízást, amely eljárás többek között abban különbözik a végrehajtást megelőző, a jogosult által kezdeményezett inkasszálástól, hogy a megbízás alapján nemcsak a pénzforgalmi számla, hanem gyakorlatilag valamennyi számla megterhelhető. A végrehajtó így mind a pénzforgalmi számlákon, mind pedig általában a bankszámlákon elhelyezett összegeket végrehajtás alá tudja vonni, sőt a számlán lekötött betét összegét is a letéti számlájára utaltathatja (vagyis még az adósi számlán lekötött, saját rendelkezése alatt álló pénzeszközök sem mentesek a végrehajtás alól). A végrehajtással összefüggő rendelkezések két tekintetben is előnyt élveznek a "közönséges" átutalási megbízásokkal szemben. Egyfelől ezeket a pénzügyi intézmény a számlatulajdonos adós rendelkezésére és az érkezési sorrendre tekintet nélkül teljesíti, vagyis e rendelkezéseket a pénzintézet a többi megbízás érkezési idejétől függetlenül, azokat megelőzve köteles teljesíteni. Nyilvánvalóan a bankszámlán a követelés teljesítésére fedezetet nyújtó összegek biztosítását (vagyis a bankszámla "kiürítésének" megakadályozását) szolgálja az az előírás, mely szerint a pénzintézet a végrehajtással összefüggő azonnali beszedési megbízásról - annak teljesítése, illetve az alább ismertetett függőben tartása előtt - nem értesítheti a kötelezettet (vagyis az adós számlatulajdonost), és a kötelezett külön hozzájárulása nélkül vagy esetleges kifogása ellenére is meg kell terhelnie a bankszámlát. Másrészt, ha a végrehajtással összefüggő rendelkezésekben megjelölt bankszámlán kezelt összeg nem fedezi a követelést, a pénzintézet a teljesítéshez szükséges összeg biztosításáig - legfeljebb azonban 15 napig - függőben tartja azokat, figyelemmel kíséri a számla egyenlegét, és a 15 nap alatt a számlára érkező valamennyi pénzösszeget a végrehajtással összefüggő rendelkezés teljesítésére fordítja. A 15 nap eredménytelen eltelte után a pénzintézet a pénzügyi fedezet hiánya miatt nem teljesíthető rendelkezéseket a benyújtó részére visszaküldi vagy a jogosult számlatulajdonos értesítése mellett a nyilvántartásából törli. Amennyiben ez bekövetkezik (vagyis a 15 nap alatt nem érkezik pénz a "figyelés alatt tartott" bankszámlára), a végrehajtás nem tekinthető meghiúsultnak, mert a végrehajtó a végrehajtást kérő erre irányuló kérelmére ismételten benyújtja az azonnali beszedési megbízást. Külön kiemelendő, hogy az ismételt benyújtásnak nincs időbeli vagy számszerű felső határa, így elvileg bármeddig "kísérletezhet" a végrehajtást kérő. Az ismertetett végrehajtási rend hatékonysága és feltétlen érvényesülése érdekében a jogszabályok a bankok "együttműködésre" kényszerítéséről is gondoskodnak: a pénzügyi intézmény a követelés összegéért felelősséggel tartozik a végrehajtást kérő felé, ha a végrehajtás alá vont összeget a végrehajtást elrendelő és foganatosító hatóság rendelkezése ellenére az adósnak vagy másnak kifizeti, illetve ha nem teljesíti a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezését. Kivételek A Vht. és a pénzforgalomról szóló kormányrendelet a fenti szigorú szabályok és végrehajtási rend alól csak szűk körben engednek kivételt. A két jogszabály lényegében azonos tartalommal írja elő, hogy a pénzügyi intézménynél kezelt, az adóst megillető, de szabad rendelkezése alól kikerült - ügyleti biztosíték céljára elkülönítve kezelt - pénzösszeg csak e meghatározott céllal összefüggő, illetve e meghatározott ügyletből eredő követelések fejében vonható végrehajtás alá. Ilyenkor az adós bankszámlájára - az elkülönített kezelést megalapozó jogügylettől független követelésből eredően - vezetett végrehajtással összefüggő rendelkezést a pénzügyi intézmény annak ellenére nem teljesítheti, hogy a kérdéses bankszámlán egyébként rendelkezésre állnak a teljesítéshez szükséges pénzeszközök. Természetesen a jogintézmény rendeltetéséből az következik, hogy az elkülönített kezelést megalapozó jogügylet jogosultja (a végrehajtás szempontjából harmadik személy) által éppen a jogügyletben foglaltak kikényszerítése céljából kezdeményezett végrehajtásban ez a mentesség nem illeti meg az adóst, hiszen az elkülönített kezelés éppen e harmadik személy jogait hivatott biztosítani. Amennyiben az elkülönített kezelést megalapozó jogügylet jogosultjától eltérő személy által kezdeményezett végrehajtás során nincsenek a végrehajtás céljaira felhasználható szabad pénzeszközök a számlán, a pénzügyi intézmény a fentiekben már ismertetett módon 15 napig függőben tartja a végrehajtással összefüggő rendelkezés teljesítését, azt követően pedig a pénzügyi fedezet hiánya miatt nem teljesíthető rendelkezéseket a benyújtó részére visszaküldi, mert a biztosítékként elkülönített összegeket erre a célra nem használhatja fel. A végrehajtást kérő jogainak és követelése kielégítési alapjának védelme azonban megköveteli e mentesség hangsúlyozottan kivételes jellegét, ezért ennek alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha az alábbi feltételek mindegyike fennáll: 1. Természetesen csak olyan pénzeszközről lehet szó, amely az adóst megilleti, azaz az ő bankszámláján van. 2. Másrészt ennek a pénzeszköznek meghatározott rendeltetése van: egy harmadik személlyel kötött jogügyletben e harmadik személy javára biztosíték nyújtása. Ez a biztosítéki funkció akkor hatékony (tehát kikényszeríthető), ha az összeg felett a bankszámla-tulajdonosnak (az adósnak) - bár az ő számláján van - nincs rendelkezési joga, ellenkező esetben ugyanis éppen a harmadik személy kielégítési alapja kerülhetne veszélybe. Az elkülönítés alapjául szolgálhat például az óvadék, a fedezetigazolás, az akkreditív vagy letét létrehozására tett szerződéses kötelezettségvállalás, amikor az elkülönített összeg a harmadik személy igényének fedezetét biztosítja. A fedezetigazolás például tipikusan a tartós jogviszonyoknál (például szállítási szerződéseknél) vagy pályázatoknál fordulhat elő, ahol a megrendelő vagy a pályázó pénzügyi "rátermettségét" kell igazolni. A pályázati ajánlathoz nyújtandó fedezetigazolás később - a győztes pályázónál - "átfordulhat" ugyancsak elkülönítetten kezelt teljesítési, majd szavatossági garanciába. Az ügyvédi iroda esetében az ún. bizalmi őrzéses vagy letéti számlán, pontosabban alszámlán lévő összegek szintén mentesek a letét kedvezményezettjén kívüli személy által kezdeményezett végrehajtás alól. Az elkülönített biztosítéki pénzeszközök kedvezményezettje jogainak védelme érdekében - tekintettel a pénzügyi intézmények eltérő gyakorlatára és technikai felkészültségére - a biztosítékot létrehozó szerződés megkötése előtt célszerű az adott pénzügyi intézménynél tisztázni azokat a tartalmi és formai kellékeket, amelyek az elkülönített biztosítéki jelleg beálltához szükségesek. A teljesség kedvéért meg kell még említeni a meghatározott tevékenységet folytató cégek jogszabály által előírt vagyoni biztosítékát is. Ide sorolható például az utazási irodák, autóbuszos személyszállítók és fuvarozók esetében előírt biztosíték, amelynek pénzügyi intézménynél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszegként kell rendelkezésre állnia. 3. További feltétel, hogy a jogügylethez kapcsolódó meghatározott rendeltetés és az adós rendelkezési jogának kizárása ténylegesen érvényre jusson, és a bankszámlán ez technikai elkülönítéssel valósuljon meg. Ez a gyakorlatban többféleképpen történhet; mindig az adott bank infrastruktúrája és számítástechnikai rendszere határozza meg az elkülönítés technikai mikéntjét. Az ügyleti biztosítékként nyújtott összeg leköthető és elkülöníthető magán a bankszámlán - természetesen a biztosítéki jelleg feltüntetésével -, de az elkülönítés történhet úgy is, hogy az adós bankszámlájához biztosítéki rendeltetésű alszámlát nyitnak, és ezen kerül elhelyezésre a fedezeti összeg. Mindennek egyik igen lényeges következménye, hogy a cégek gazdasági tevékenységéhez hitelt nyújtó bankok javára a hitelezett cég bankszámláján alapított bankszámla-zálogjog szerződéses kikötése önmagában - a biztosítéki összeg például letétként vagy óvadékként történő technikai elkülönítése nélkül - nem jelent védelmet a hitelezetti számlákra "kívülről" vezetett végrehajtással szemben, és ez a hitelező pénzintézet érdekeit alapjaiban veszélyezteti. Összegzés A Vht. tehát a fentiek szerinti szűk, kivételes körben állapítja meg a pénzügyi intézménynél kezelt azon összegeket, amelyek bizonyos feltételek mellett mentesek lehetnek a végrehajtás alól. Erre a jogintézményre és a banki gyakorlatban történő alkalmazására nemcsak a végrehajtást kérőknek érdemes figyelmet fordítaniuk, akiknek kielégítési alapját az ilyen mentes összegek csorbíthatják, hanem azoknak is, akik adott jogügyletből eredő jogaik biztosítása céljából a szerződő partner ellen más által kezdeményezett végrehajtástól nem fenyegetett biztosítékot igényelnek. Dr. Bárdosi Gábor-Dr. Szabó Gabriella Köves Clifford Chance Ügyvédi Iroda Dr. Bárdosi Gábor 1994-ben végzett a JATE Állam- és Jogtudományi Karán. 2000-től dolgozik a Köves Clifford Chance Ügyvédi Irodánál. Szakterülete a bírósági és választottbírósági peres eljárások, társasági jog, a polgári jogon belül a szavatossági és kárfelelősségi kérdések. Dr. Szabó Gabriella 2001-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 2001 szeptemberétől a Köves Clifford Chance Ügyvédi Irodánál ügyvédjelölt. Jelenleg az iroda pénzügyi jogi csoportjában dolgozik. Szakterülete a perjog, valamint a pénzügyi jogon belül a strukturált finanszírozási ügyletek.