A végrehajtást akadályozza az az adósi magatartás, hogy nagyobb perveszteség esetén hajlamos a vesztes fél a kielégítés megakadályozása érdekében "vagyonát" elrejteni, fiktív vagy valós szerződésekkel elidegeníteni, megterhelni. Ennek megakadályozására, elkerülése érdekében mind a végrehajtási törvény, mind a polgári törvénykönyv mutat megoldásokat. A FEDEZETELVONÓ SZERZŐDÉS Valójában a Ptk. lehetőséget biztosít a pernyertes félnek arra, hogy követelését az ellenérdekű féltől akkor is behajtsa, ha az, a bírósági határozat meghozatala előtt vagy azt követően - a "kielégítési alap" elvonása érdekében - elidegeníti (akár visszterhes, akár ingyenes jogügylettel) a vagyontárgyait. Ez azonban csak hosszú évek pereskedésével érhető el, amennyiben a bíróság megállapítja jogerős ítéletével, hogy az adós fedezetelvonó szerződést kötött, és ez a szerződés a pernyertes féllel szemben hatálytalan. A hatálytalanság ebben az esetben viszonylagos fogalom, hiszen ismét a pernyertes félnek kell bizonyítania azt, hogy az adós rosszhiszemű volt vagy az ügylet volt ingyenes. A rosszhiszeműséget akkor állapítja meg a bíróság, ha a jogszerző másik fél tudott a követelés fennállásáról és arról, hogy a szerződés a kielégítési alapot részben vagy egészben elvonja. Ezen bizonyítási terhet fordította meg a Ptk. - megkönnyítve ezzel az igényérvényesítő helyzetét - a hozzátartozók között kötött szerződések vonatkozásában. Ebben az esetben az adós merítheti ki bizonyítási lehetőségeit arra nézve, hogy nem volt rosszhiszemű a szerződés megkötésekor, illetve az adott jogügylet nem volt ingyenes. A fedezetelvonó szerződés megállapítása iránti pert meg lehet ugyan indítani az alapperrel együtt, melynek elsőrendű alperese az adós, másodrendű alperese a jogszerző másik fél lesz. Ebben az esetben a bíróságnak először az alapjogviszonyt kell tisztáznia, és ezzel párhuzamosan (és időben ez után következően) a fedezetelvonó szerződés körülményeit. Gyakorló ügyvédeknek és az eljárásban részt vevőknek nem kell külön felhívni a figyelmét arra, hogy egy ilyen per időtartama még vidéken is meghaladja a két évet. A per időtartama alatt az alpereseket semmi nem akadályozza meg abban - a jóhiszemű pervitel szabályainak kivételével -, hogy "továbbadják" a kielégítés alapjául szolgáló vagyontárgyakat. Ennek megakadályozása érdekében perfeljegyzést csak akkor lehet eredményesen kérni a bíróságtól, ha az alapper tárgya ingatlan tulajdonjoga. A pernyertes fél azonban még mindig nem indíthatja meg a végrehajtási eljárást a vagyontárgy új tulajdonosával, jogosultjával szemben. Erre csak akkor kerülhet sor, ha az alapeljárás adósa ellen megindított végrehajtási eljárás részben vagy teljes egészében eredménytelenül zárult. Elmondható tehát, hogy ennek a többéves intervallumnak a lerövidítését szolgálta a biztosítási intézkedések bevezetése. A BIZTOSÍTÁSI INTÉZKEDÉS Álláspontom szerint méltánytalanul elhanyagolt jogintézménye az eljárásjognak a Vht.-ben szabályozott biztosítási intézkedés. Ez valószínűleg arra is visszavezethető, hogy a jogalkalmazók (és itt az ügyvédekre is gondolok) nem nagyon ismerik alkalmazásának lehetőségét. Ezért a biztosítási intézkedés alkalmazásának feltételeit részletesen fejtem ki. A jogalkotó a biztosítási intézkedések című fejezetet a Vht. közepén, a meghatározott cselekmények végrehajtása és a külföldi határozatok végrehajtása között helyezte el annak ellenére, hogy a biztosítási intézkedések időben megelőzik a végrehajtás elrendelését, sőt éppen az eredményes végrehajtás biztosítását szolgálják. A jogalkotó annak a tapasztalati ténynek a birtokában alkotta meg a biztosítási intézkedések szabályozására vonatkozó normákat, amely azt igazolta, hogy az adósok az esetek jelentős részében nem az önkéntes jogkövetés talaján állnak, hanem mivel eleve számíthatnak a végrehajtás számukra kedvezőtlen következményével, a végrehajtás sikerét - még annak megindulása előtt - megakadályozni igyekeznek. Mindezekből kikövetkeztethető, hogy biztosítási intézkedés elrendelésére akkor van lehetőség, ha a végrehajtást kérő valószínűsítette, hogy a követelés kielégítése a későbbiekben veszélyben van, és az adott ügyben végrehajtási lap kiállítása még nem történt meg. A BIZTOSÍTÁSI INTÉZKEDÉS ELRENDELÉSÉNEK ESETEI 1. Ha a végrehajtási lap kiállításának feltételei fennállnak, de annak kiállítására azért nincs lehetőség, mert a határozat nem jogerős, vagy előzetesen nem végrehajtható, vagy jogerős ugyan, de a teljesítési határidő nem járt le. Ebben az esetben ha már hozott a bíróság vagy a közjegyző az alapeljárásban egy marasztaló határozatot, amelynek egyetlen hiányossága a jogerő, illetve a nyitva álló teljesítési határidő. Ez a határozat nemcsak bírósági ítélet lehet, hanem fizetési meghagyás is. Itt a biztosítási intézkedést az a bíróság rendeli el, amely a végrehajtás elrendelésére is jogosult lesz (lenne). 2. A peres eljárás tartama alatt, de még az érdemi határozat meghozatala előtt, belföldi bíróság előtt érvényesített, nevesített igények előterjesztése miatt is igénybe vehető e jogintézmény házassági vagyonjogi kereset kapcsán vagy olyan kereset alapján, amikor a követelés létrejöttét, mennyiségét, lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolták. Ebben az esetben tehát még nincs érdemi határozat, azonban a jogalkotó vélelmezi a követelés alaposságát mind a jogalap, mind az összegszerűség tekintetében, mivel azt a per felperese legalább teljes bizonyító erejű magánokirattal bizonyította. A házassági vagyonjogi perben még ezt sem kell igazolni, mivel itt egy speciális helyzet állt elő azzal, hogy a házastársi vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyakon fennálló osztatlan közös tulajdont kell a bíróságnak megszüntetnie akár úgy is, hogy az a (volt) házastárs kapja meg a vagyontárgy tulajdonjogát, aki addig nem szerepelt tulajdonosként semmilyen nyilvántartásban. A biztosítási intézkedés elrendelésére ebben az esetben az a bíróság jogosult, amelynél előtt a per folyik. 3. Belföldi választottbíróság előtt folyó eljárásban akkor kérhető biztosítási intézkedés, ha a kérelmező csatolta beadványához a választottbíróság igazolását az eljárás megindulásáról, és a követelés létrejöttét, lejártát, mennyiségét közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolta. Az intézkedést az alperes (adós) lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, fióktelepe, képviseletének helye - szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság jogosult elrendelni. 4. Közkereseti és betéti társasággal szembeni követelés esetén a társaság elleni végrehajtható okiratot kiállító bíróság, a társaság tagjaival (közkereseti társaságnál), illetve a beltaggal szemben (betéti társaságnál) - egyetemleges felelősségük biztosítására - is foganatosíthat biztosítási intézkedést. Ennek az indoka a társasági törvényben rejlik, mivel az a betéti társaság beltagját és a közkereseti társaság tagjait korlátlan és egyetemleges felelősséggel ruházza fel a társaság tartozásaiért. Azonban ez a felelősség "csak" mögöttes, amelynek alapján a beltaggal, illetve a közkereseti társaság tagjával szemben csak akkor lehet végrehajtást kezdeményezni a társasági tartozások behajtása érdekében, ha a társasággal szemben a lefolytatott végrehajtás egészben vagy részben eredménytelen volt. A társasággal szembeni végrehajtás időtartama lehetőséget biztosítana a tagoknak vagyonuk kimentésére, ezért ennek megakadályozása érdekében az adós taggal szemben a társaság elleni végrehajtható okiratot kiállító bíróság jogosult - a végrehajtást kérő kérelmére - a biztosítási intézkedést elrendelni. Biztosítási intézkedésként pénzkövetelés biztosítását vagy meghatározott dolog zárlatát lehet elrendelni. Az intézkedések elrendelése mindkét esetben megegyezik, különbségek a foganatosításnál találhatók. 1.PÉNZKÖVETELÉS BIZTOSÍTÁSA A pénzkövetelés biztosítása történhet: foglalással; zár alá vétellel; bűnügyi zárlattal (a bűnügyi zárlatra a zárlatnak a szabályait, a pénzfizetésre irányuló bűnügyi követelést vagy ilyen polgári jogi igényt biztosító bűnügyi zárlatra pedig a pénzkövetelés biztosításának a szabályait kell megfelelően alkalmazni), követelés lefoglalásával; munkabér letiltásával. Amennyiben az adós természetes személy, a végrehajtó a pénzkövetelés biztosítására vonatkozó végzés másolatát a helyszínen adja át az adósnak, majd felhívja az azonnali teljesítésre, melynek elmaradása esetén az adós vagyontárgyait lefoglalja. A végrehajtó a követelés biztosítása érdekében felhívja az adóst megillető összeget kezelő pénzügyi intézményt, hogy a felhívás kézhezvételét követően a biztosítandó összeget és az eljárás költségeinek fedezésére szolgáló összeget a számláról sem az adós, sem más javára ne fizesse ki, ha pedig a számla egyenlege nem éri el a biztosítandó összeget, a jövőbeni befizetésekkel is hasonlóan járjon el. A pénzügyi intézmény a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül tájékoztatja a végrehajtót arról, hogy az intézkedést milyen összegre tudta foganatosítani, ezt követően az adós vagyontárgyai csak a fennmaradó követelés erejéig foglalhatók le. A felhívást követő későbbi befizetések tekintetében is hasonlóan kell eljárni. A bankszámlán elhelyezett összegre vonatkozó mentességi szabályokat a biztosítási intézkedés esetén is alkalmazni kell, így nem lehet lefoglani: - az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének megfelelő összeget (kivéve: szülés, tartás költsége), - az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti összeg 50 százalékát. Az ingatlan lefoglalása végett a végrehajtó haladéktalanul megkeresi a földhivatalt, hogy a pénzkövetelés biztosítására irányuló végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba. Ehhez azonban már a biztosítási intézkedés elrendelésére irányuló kérelemnek tartalmaznia kell az ingatlan adatait, a foglalásra pedig az ingatlan lefoglalására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Munkabér akkor tiltható le, ha az adósnak a biztosítandó összeg fedezetéül szolgáló, végrehajtás alá vonható más vagyontárgya nincs. Ezek a foglalási cselekmények a foglalással, zár alá vétellel, követelés lefoglalása és munkabér letiltása esetén a végrehajtói letéti számlára történő befizetéssel, továbbá a pénzügyi intézményhez intézett felhívás kiadásával befejeződnek. A lefoglalt romlandó dolgot ilyenkor is értékesíteni kell. Mivel nem végrehajtásról, csak biztosítási intézkedésről van szó, az adóstól átvett, illetőleg az eljárás során befolyt összeget a végrehajtást kérő részére nem lehet kiutalni, azt a végrehajtói letéti számlán kell kezelni. Tekintettel arra, hogy ezen cselekmények tulajdonképpen a pénzkövetelés biztosítására szolgálnak, a végrehajtó köteles a lefoglalt vagyontárgyat a foglalás alól feloldani, ha a) az adós a foglalás után kifizette a biztosítandó összeget, vagy a számlájára, betétjére a pénzügyi intézménynek kiadott felhívás teljesítésével a követelés fedezete biztosítva van, b) a végrehajtást kérő a romlandó dolog értékesítésének költségét nem előlegezte meg. Amennyiben az adós gazdálkodó szervezet és a pénzkövetelés biztosítása során a gazdálkodó szervezet végrehajtás alá vont vagyontárgyai nem fedezik a teljes követelést, a jogosult kérheti, hogy a bíróság a biztosítási intézkedést - a követelésnek a pénzkövetelés biztosítása során végrehajtás alá vont vagyontárgyakkal nem fedezett részének biztosítására - rendelje el, amely az adós jövőbeni vagyontárgyainak elidegenítésére vonatkozik. Ez a lehetőség a jogosult rendelkezésére áll a pénzkövetelés biztosítására hozandó intézkedés elrendelésénél is. A biztosítási intézkedést elrendelő végzést a végrehajtó a helyszínen átadja az adós képviselőjének, és felhívja őt, hogy a biztosítandó összeget azonnal fizesse ki a végrehajtó kezéhez. Ha az adós a kért összeget kifizette, a végrehajtó ezt jelenti a bíróságnak. Ha az adós a biztosított összeget nem fizette ki, a biztosítási intézkedés hatálya alatt a gazdálkodó szervezet vagyontárgyának elidegenítése - a gazdálkodó szervezet tevékenységével összefüggő, a rendes gazdálkodás körébe tartozó szokásos forgalmi ügyletek kivételével - csak független könyvvizsgáló olyan nyilatkozata alapján történhet, amely szerint a jogügylet nem veszélyezteti a követelés későbbi kielégítését. 2. MEGHATÁROZOTT DOLOG ZÁRLATA Az ingóság zárlatát elrendelő végzést a végrehajtó a helyszínen adja át az adósnak, és egyúttal lefoglalja az ingóságot. Az ingóság zárlata zár alá vétellel is történhet, ha valószínű, hogy az adós a lefoglalt ingóságot nem fogja megőrizni. Ilyenkor a végrehajtó az ingóságot a megőrzésre alkalmas tárolóban vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi. A lefoglalt romlandó dolgot zárlat esetén is értékesíteni kell, ha a végrehajtást kérő az értékesítés költségét előlegezi, ellenkező esetben a végrehajtó feloldja a foglalás alól a vagyontárgyat. Az ingatlan zárlatát elrendelő végzés átvétele után a végrehajtó haladéktalanul megkeresi a földhivatalt, hogy a zárlatot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba. A zárlat bejegyzéséről szóló földhivatali határozat kézhezvétele után a végrehajtó az ingatlant zárgondnok kezelésébe adja, ha a) az adós az ingatlan kezelésében hosszabb távollét miatt vagy más okból akadályoztatva van, vagy pedig b) a végrehajtást kérő zárgondnok kijelölését kérte, és ez az ügy körülményeire tekintettel a végrehajtó szerint indokolt. Termőföld zárgondnokául a végrehajtó elsősorban a községi, városi, fővárosi kerületi jegyző által javasolt személyt vagy szervet jelöli ki. A jegyző a végrehajtó megkeresésére 8 napon belül nyilatkozni köteles: javasol-e valakit zárgondnoknak. A zárgondnok köteles a) az ingatlant a rendes gazdálkodás szerint kezelni, b) gazdálkodásáról és az ingatlan jövedelméről a végrehajtónak elszámolni, c) az ingatlan tiszta jövedelmét a végrehajtói letéti számlára befizetni. Az ingatlan zárgondnokának díját - a végrehajtó javaslatának figyelembevételével - a bíróság állapítja meg. A BIZTOSÍTÁSI INTÉZKEDÉS MEGSZŰNÉSE A biztosítási intézkedés célja a későbbi kielégítési végrehajtás sikere a végrehajtást kérő jogerős és végrehajtható határozaton alapuló pernyertessége esetén. A biztosítási intézkedés hatálya addig tart, amíg a biztosítandó követelés teljesítése érdekében a kielégítési végrehajtást nem rendelték el, illetőleg amíg a bíróság a biztosítási intézkedést nem szüntette meg a jogosult pervesztése esetén. A biztosítási intézkedés végrehajtása során elvégzett foglalás hatálya kiterjed a követelés teljesítése érdekében elrendelt kielégítési végrehajtásra is. A bíróság a biztosítási intézkedést megszünteti, ha a végrehajtást kérő követelése iránti eljárás az adós marasztalása nélkül ért véget. Ilyenkor a végrehajtást kérő viseli a biztosítási intézkedéssel felmerült költséget. Ha a végrehajtást kérő követelése iránti eljárás csak részben vezetett eredményre, az adós csak a marasztalással arányos, kisebb végrehajtási költséget köteles viselni. Amennyiben a biztosítási intézkedést azért szüntette meg a bíróság, mert az alapeljárás az adós marasztalása nélkül ért véget, a végrehajtást kérő köteles megtéríteni azt a kárt, amelyet a biztosítási intézkedés rosszhiszemű kérésével az adósnak okozott. Ha a végrehajtást kérő követelése iránti eljárás az adós marasztalásával ért véget, de a jogosult a követelés kielégítése iránti végrehajtási kérelmet a végrehajtás általános feltételei együttes bekövetkeztének időpontjától számított 3 hónapon belül nem terjesztette elő, e határidő lejárta után az adós kérelmet terjeszthet elő a bíróságnál a biztosítási intézkedés megszüntetése iránt. A bíróság e kérelem előterjesztéséről tájékoztatja a végrehajtást kérőt, és felhívja őt, hogy a követelése kielégítése iránti végrehajtási kérelmet 30 napos - jogvesztő - határidőn belül terjessze elő az illetékes bíróságnál. Ha a végrehajtást kérő ennek nem tett eleget, a bíróság a biztosítási intézkedést megszünteti. Ha a bíróság a biztosítási intézkedést megszünteti, a biztosítási intézkedéssel felmerült költség megtérítésére - ide értve a zárgondnok díját és költségét - a végrehajtást kérőt kötelezi. A fizetési meghagyásos eljárás során elrendelt ideiglenes intézkedést a fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén a fél kérelmére a perbíróság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül felülvizsgálja, és ennek eredményeként a biztosítási intézkedés hatályát fenntartja vagy azt megszünteti. A biztosítási intézkedésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni büntető bíróság által elrendelt bűnügyi zárlat esetében is. A végrehajtó a bűnügyi zárlatot az elrendelő határozat kézhezvétele után haladéktalanul foganatosítja. Bűnügyi zárlat esetén - az adós nyilatkozata vagy egyéb adat alapján - a foglalási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni azokat a tartozásokat is, amelyek az adóst jogszabálynál fogva, tartási kötelezettsége folytán vagy más jogcímen terhelik. A vagyonelkobzás biztosítására elrendelt bűnügyi zárlat esetén a) az adós minden vagyontárgyát le kell foglalni, kivéve a végrehajtás alól mentes vagyontárgyakat és a munkabért, b) az ingatlan zárgondnokául azt a szervet kell kijelölni, amely a vagyonelkobzás esetén állami tulajdonba kerülő ingatlant a jogszabály értelmében kezeli. DR. NAGY ANDREA