Jókora felzúdulást keltett a közelmúltban a román kormánynak a készpénzhasználat korlátozására vonatkozó kezdeményezése. A Ciolacu-kabinet 2024-ben 10 ezer lejben, 2025 január 1-től pedig 5 ezer lejben szabta volna meg a magánszemélyek közti egy nap alatti kifizetések maximális értékét, míg a cégek és magánszemélyek viszonylatában ezeknek az összegeknek a fele lett volna a plafon. A tervezet elég drasztikus korlátozásokat írt volna elő a cégek számára is – írja a Maszol.ro portál.

Mivel a egyértelmű volt, hogy az intézkedésnek nagyságrendekkel több az ellenzője, mint a támogatója, a kormány végül elállt a szándékától. Marcel Ciolacu kormánya az adócsalás visszaszorítása céljából akarta korlátozni a készpénzhasználatot.

Erőteljes készpénzpárti propaganda indult a közösségi médiában, az üzenetek pedig nem praktikus okokból (megnehezíti a kisvállalkozók életét, falusi környezetben praktikusabb a készpénz, idős embereknek gondot okoz az online fizetés), hanem ideológiai alapon támadták a törvénytervezetet.

Ne legyünk digitális rabszolgák, fizessünk készpénzzel!

– olvasható Dúró Dóra, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője Facebook-posztjában, aki valószínűleg teljesen függetlenül a Ciolacu-kabinet törvénymódosítási szándékától rakta ezt ki, amit az erdélyi magyarok is elkezdték nyakra-főre megosztani.

A vírustagadóként elhíresült Gődény György is propagálja a készpénzfizetést, aki egy 5 ezer kedvelésnél tartó posztban állapítja meg:

A készpénz több mint fizetőeszköz. A készpénz szabadságot ad!

Állítása szerint a készpénz „segít a kiadások nyomom követésében, (…) üres zsebbel vagy pénztárcával esély sincs a túlköltekezésre”. A bankkártyás fizetés némileg hajlamossá teszi az embereket a túlköltekezésre, de számos embernek sikerült már tetemes adósságot felhalmoznia olyan korokban is, amikor kizárólag készpénz létezett.

A készpénz biztosan nem tűnik el

„A készpénzre szükség van, és velünk marad” – nyilatkozta a lapnak Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagja, hangsúlyozva, hogy ez nem egy magánvélemény, hanem a jegybank véleménye és üzenete. Pár éve Svédországban volt egy próbálkozás a készpénz nélküli társadalom megvalósítására, azonban időközben ott is módosult a terv.

Romániában még fontosabb a készpénz, szeretjük érezni, megfogni a pénzt, ez belénk van ivódva

– mondta a pénzügyi szakember, aki szerint pozitívum, hogy szabadon eldönthetjük, készpénzzel, bankkártyával vagy okostelefonnal fizetünk. Hangsúlyozta azt is, hogy a kormány visszavont tervezete nem számolt a készpénzhasználat megszüntetésével.

„Az online fizetéssel történő vásárlások nyomot hagynak, azonban a személyes szabadságunkat fenyegető nagy kockázatot nincs ebben. A belső banki rendszerekben nagyon magas fokú a személyes adatok védelme, azokra sem a kereskedőknek, sem az államnak nincs rálátása” – foglalta össze a lényeget a Bálint Csaba.

A készpénz is egy virtuális fizetőeszköz

A világ bármely országában forgalomban levő bankjegyeknek valós értékük nincs, a nekik tulajdonított érték kizárólag a közmegegyezésből fakad, abból, hogy a kormányok felelősséget vállalnak értük. Egy 100 lei feliratú, a román jegybank által kibocsátott, 8x15 centiméteres vékony műanyag lapocskával kizárólag azért lehet vásárolni, mert a bukaresti kormány hivatalos fizetőeszközként ismeri el.

„Az előállítási költség a névérték töredéke” – mondja Bálint Csaba, hozzátéve, hogy ami valójában számít, az a pénz mögött álló bizalom, és a román állam 60 milliárd euró körüli deviza-, valamint az aranytartaléka. „Szinte teljesen mindegy, hogy a vagyonunkat papírpénz vagy egy képernyőn sorakozó számjegyek képezik” – állapítja meg a cikk írója.