A megkérdezettek kétharmada (67 százalék) nem tervezi, hogy munkahelyet vált a következő fél évben – ez derül ki a Pulzus Kutató friss felméréséből, amelyet az Economx megrendelésére készített.

Az adatfelvétel szerint a válaszadók 17 százaléka biztosan váltani készül, míg 16 százalék még bizonytalan.

Kép: Economx

A nemek szerinti megoszlás alapján a nők és a férfiak között alig van eltérés: a nők 17, a férfiak 16 százaléka tervezi a munkahelyváltást.

A korcsoportok vizsgálatakor azonban jelentős különbségek rajzolódnak ki: a 18–39 évesek 29 százaléka tervezi, hogy fél éven belül új munkahelyet keres, míg a 60 év felettiek 93 százaléka nem gondolkodik már váltáson.

Kép: Economx

Iskolai végzettség szerint a munkahelyváltási hajlandóságban nincsenek drámai eltérések: az alapfokú végzettségűek 16, a középfokúak 18, a felsőfokú végzettségűeknek pedig szintén 16 százaléka tervez váltani.

A lakóhely szerinti bontás alapján a fővárosiak 17 százaléka fontolgat munkahelyváltást, míg a községekben élők körében ez az arány 14 százalék.

Sokan az informális csatornákban bíznak

A munkahelyváltást tervezők jelentős része az informális csatornákat tartja meghatározónak:

48 százalékuk szerint az állások többségét ismeretség útján töltik be, míg további 35 százalék szerint fele-fele arányban hirdetik meg és töltik be a pozíciókat informálisan. 

A nyílt pályázatban bízók aránya mindössze 7 százalékos.

Kép: Economx

A 60 évnél idősebbek 67 százaléka hiszi, hogy az állások többségét informális csatornákon keresztül szerzik meg. A nők kissé optimistábbak a nyílt pályázati lehetőségekben, 10 százalékuk szerint szinte minden állást nyilvánosan meghirdetnek, míg a férfiak körében ez az arány mindössze 1 százalék.

Kép: Economx

Sok helyre kell jelentkezni

A válaszadók jelentős része (29 százalék) úgy véli, hogy legalább 5–10 helyre kell önéletrajzot küldeni ahhoz, hogy behívjanak valakit állásinterjúra. 26 százalék szerint ez 10–20 helyet is jelenthet, míg 28 százalékuk több mint 20 pályázatot tart szükségesnek.

A idősebb korosztály 50 százaléka 5–10 pályázatot tart reálisnak, míg a fiatalok körében ez az arány 32 százalék.

A férfiak viszont sokkal optimistábbak a nőknél: 31 százalékuk szerint elég 1-5 helyre beküldeni, a nőknek viszont csak 6 százaléka gondolja ezt.

Kép: Economx

Sokáig kereshetjük a megfelelő állást

Az álláskeresés időtartamát illetően a munkahelyváltásban gondolkodók 41 százaléka több mint fél évvel számol, hogy olyan munkát találjon, ami megfelel a képzettségének és bérigényének.

Kép: Economx

A férfiak optimistábbak: 24 százalékuk szerint 1–2 hónap alatt is találhatnak megfelelő munkát, míg a nőknél ez az arány csak 11 százalék.

Korosztályi bontásban az látható, hogy az idősebbek pesszimistábbak: a 60 év felettiek 46 százaléka gondolja úgy, hogy több mint hat hónap szükséges az elhelyezkedéshez.

A településtípusok szerinti bontásból az derül ki, hogy a városok lakói a legpesszimistábbak: 53 százalékuk szerint legalább fél év kell az elhelyezkedéshez. Ezzel szemben Budapesten csak 36 százalék számít hasonlóan hosszú keresési időre.

Ennyi interjúra kell elmenni egy ajánlatért

Arra kérdésre, hogy hány interjúra kell elmenni egy állásajánlatért, a válaszadók legtöbbje 4-5 interjút valószínűsít. Korcsoportok szerint a fiatalabbak magabiztosabbak abban, hogy kevesebb próbálkozással is sikerrel járnak, míg a 40-59 évesek a leginkább pesszimisták ezzel kapcsolatban.

Kép: Economx

A kutatásról

Az álláskeresésről készített kutatást a Pulzus Kutató az Economx számára, amelyben 1000 embert kérdeztek meg. A Pulzusnak válaszolók 45 százaléka férfi, 55 százaléka pedig nő volt. Korcsoportok szerint a 18-39 év közöttiek voltak a legtöbben (37 százalék), a válaszadók harmada (34 százalék) 40-59 éves feletti volt, a 60 év felettiek aránya 29 százalék volt. Iskolai végzettség szerint az alapfokú végzettséggel rendelkezők voltak a legaktívabbak (51 százalék), középfokú végzettséggel a válaszadók nagyjából harmada (31 százalék) rendelkezett. A felsőfokú végzettségűek aránya 18 százalék volt. A többség városban (35 százalék) vagy községben (30 százalék) élt, vármegyeszékhelyen (17 százalék) és a fővárosban (18 százalék) pedig nagyjából az ötödük lakott.