A parlament elkezdte a Magyarország 2026-os központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ahhoz kapcsolódó véleményének általános vitáját. Az előterjesztést ma és holnap, összesen 30 órás időkeretben tárgyalja a parlament, a törvényjavaslat zárószavazása június 16-án várható.

Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter az előterjesztés parlamenti benyújtásakor azt mondta, a 2026-os büdzsé háborúellenes költségvetés, abban a gyermekes családokat helyezik az első helyre, Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtják végre a családok érdekében. Nagy Márton szerint a költségvetés garantálja a munkaalapú társadalom, vagyis a rekordmagas foglalkoztatottság és rekordalacsony munkanélküliség előfeltételeit. A 2026-os költségvetés mindezek mellett a béremelések költségvetése is – mondta, majd hozzátette, jövőre 4,1 százalékos GDP-bővüléssel és 3,6 százalékos inflációval, valamint 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolnak.

Számításokkal megalapozottnak értékelte a jövő évi büdzsé tervezetét az Állami Számvevőszék elnöke.

Windisch László azt mondta: a bevételi előirányzatok abban az esetben teljesíthetők, ha a gazdasági folyamatok a törvényjavaslat indoklásában ismertetett makrogazdasági prognózis szerint alakulnak, csak néhány esetben mutatkozik kisebb különbség az ÁSZ számításai és az előterjesztett számok között.

Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke felszólal a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. május 21-én
Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke felszólal a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. május 21-én
Kép: MTI, Soós Lajos

Felhívta a figyelmet arra, hogy a 2025. és a 2026. év makrogazdasági folyamatait tekintve különösen sok a bizonytalanság. A kormány által figyelembe vett gazdasági pálya megvalósulására van reális esély, annak teljesülését az ÁSZ elnöke nem tartja kizártnak.

A Költségvetési Tanács is elégedett.

A Költségvetési Tanácsnak a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetére nézve nem voltak olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolták volna egyet nem értés jelzését – mondta Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke a vitában. Rámutatott: bár kisebb számszaki eltérések vannak a végső változatban, de a lényegi elemek, úgy, mint a 3,7 százalékos eredményszemléletű ESA-hiány, a központi alrendszer pénzforgalmi hiánya, illetve az államadósság, változatlan ahhoz képest, mint amit a Költségvetési Tanács megismert és véleményezett.

Kiemelte, hogy a kormány elfogadta a Költségvetési Tanács által jelzett, tartaléknövelésre vonatkozó javaslatot, ezért a Rendkívüli Kormányzati Intézkedések előirányzatát 50 milliárd forintról 192 milliárd forintra növelte, ezzel párhuzamosan ugyanekkora kiadáscsökkentést hajtott végre a tervezetben, így a költségvetés egyenlege nem változott.

Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke felszólal a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. május 21-én
Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke felszólal a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. május 21-én
Kép: MTI, Soós Lajos

A tanács megítélése szerint a foglalkoztatottak számára vonatkozó költségvetési várakozások megalapozottak, a tervezet azonban nem támasztja alá, hogy a versenyszféra bérnövekedésére vonatkozó prognózis miért haladja meg több mint 2 százalékponttal a 2024. november végén kötött minimálbér-megállapodásban rögzített értéket - közölte.

Az önző, jobboldali és igazságtalan politikát mutatja be a 2026-os költségvetés

– így értékelt a Demokratikus Koalíció vezérszónoka. Dobrev Klára, a párt európai parlamenti képviselője azt mondta, a tudatos társadalmi egyenlőtlenség politikája olvasható ki a jövő évi költségvetésből, amely az elit gazdasági érdekeit védi magyarok millióval szemben. A büdzsé kísérletet sem tesz, hogy elmozduljon az igazságosság felé – tette hozzá. Az ellenzéki politikus javasolta az adómentes minimálbért, továbbá azt, hogy adóztassák meg a százmillió, illetve az egymilliárd forint feletti vagyonokat. Jelezte, 

a DK-frakció közel száz módosító javaslatot fog benyújtani.

Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője felszólal a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. május 21-én
Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője felszólal a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. május 21-én
Kép: MTI, Soós Lajos

KDNP vezérszónoka szerint a kormány úgy tervezte meg a jövő évi költségvetést, hogy a hiánynak csökkennie kell, az államadósság nem nőhet, az inflációt féken kell tartani és az adórendszert tovább kell egyszerűsíteni. Hargitai János kulcskérdésnek tartotta, hogy mi történik majd Ukrajnában.

Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka szerint a 2026-os költségvetési törvényjavalat a gazdasági stabilitás, a társadalmi jólét és a jövőbe vetett bizalom jegyében készült, a békére és a gazdasági növekedésre alapoz. Azt mondta: a büdzsé célja, hogy minden magyar állampolgár számára biztosítsa a fejlődés lehetőségét, miközben megőrzi a fiskális fegyelmet.

Szűcs Lajos, a nagyobbik kormánypárt másik vezérszónoka azzal folytatta, hogy a költségvetés korai tervezéséből és elfogadásából az országnak több előnye is származik. Hangsúlyozta: bővülni fog a Magyar falu program, folytatódik a vidéki otthonfelújítási program, a Demján Sándor-program, a Jedlik Ányos energetikai program és a 150 új gyár program is.

Az MSZP szerint ez a békétlenség költségvetése.

Az MSZP vezérszónoka hangsúlyozta, hogy a 2026-os büdzsé tovább növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket, elmélyíti a lakhatási és szociális válságot, miközben milliárdokat költ propagandára és fegyverkezésre. Tóth Bertalan, azt mondta: a Fidesz békétlenséget szít az oktatásban, az egészségügyben és az egyes emberek között is.

Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka felszólal a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. május 21-én
Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka felszólal a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. május 21-én
Kép: MTI, Balogh Zoltán

Vajda Zoltán, az MSZP másik vezérszónoka szakmailag értékelhetetlennek nevezte a tervezetet, amely szerinte a „végjáték költségvetése". Érthetetlen bohóckodásként jellemezte a jövő évi büdzsé tavaszi tárgyalását, miközben a gazdasági miniszter a következő negyedévet sem képes pontosan látni, nemhogy a jövő évet.

Jobbik szerint a költségvetésnek figyelni kellett volna arra, hogy  ne vándoroljanak ki a magyarok.

Ez a költségvetés egy utolsó lehetőség lehetett volna a kormánynak arra, hogy korrigáljon, és végre belássa, mit kell tenni ahhoz, hogy a magyar meg tudjon maradni Magyarországon - mondta a Jobbik vezérszónoka. Z. Kárpát Dániel szerint a költségvetés elképesztő dolgokat tartalmaz, de például nem található meg benne egy a „kényszerből kivándorolt magyarokat" hazahívó program.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka felszólal a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. május 21-én
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka felszólal a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. május 21-én
Kép: MTI, Balogh Zoltán

A Mi Hazánk szerint a szemfényvesztés költségvetése a jövő évi büdzsé-tervezet.

Toroczkai László, a párt frakcióvezetője fölösleges pénzkidobásnak tartotta a Szuverenitásvédelmi Hivatalra fordított közel harmincmilliárd forintos összeget, inkább a Facebook tulajdonosával, a Metával szemben kell fellépni, az ugyanis sokkal nagyobb hatása van a választásokra.

A politikus sürgette a vagyonadó bevezetését a milliárdosokra nézve. Úgy látta, a kormány kiemelten sok pénzzel támogatja a gazdaságot, de a pénzeket azoknak adja, akik nincsenek rászorulva, nem a kis- és közepes vállalkozásoknak.

Elmondta, a költségvetés választási osztogatást is tartalmaz, és ennek súlyos böjtje lesz, a kialakult helyzetet pedig a következő kormánynak kell kezelnie.

  • Így alakulnak a jövő évi költségvetés számai:

    a következő évben 4,1 százalék lehet a növekedés,
    az infláció 3,6 százalék,
  • az államháztartás hiánya GDP-arányosan tovább csökken, míg idén magasabb lehet a célnél, jövőre 3,7 százalékra csökkenthetik.
  • Az adósságráta jövőre 72,3 százalékra jöhet ki, 95 ezer milliárd folyóáras GDP-vel számolnak forintban.
  • A kiadási főösszegek tekintetében

    35 ezer milliárd forint körüli kiadási főösszeggel terveznek,
  • a bevételi oldal 34 ezer milliárd körül lehet.
  • A pénzforgalmi egyenleg hiánya 4100 milliárd, az eredményszemléletű hiány 3600 milliárd forint körül alakulhat.