A nyugdíjmegállapítás mai eljárásrendjének eredményeként a most megállapított nyugdíjak értéke a megállapítást megelőző év országos nettó átlagkeresetének nominális növekedését tükrözi a valorizáció révén, így egy friss nyugdíj többé-kevésbé a bérszínvonalhoz igazodik.

A Nyugdíjguru hírlevelében emlékeztet, hogy az öregségi nyugdíj összege két tényezőtől függ:

Kapcsolódó

  • az elismert szolgálati idő teljes években meghatározott tartamától függő, nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzó százalékos mértékétől,
  • és a számított havi nettó életpálya átlagkereset összegétől, amelyet az 1988. január 1-jétől a nyugdíjmegállapítás kezdő napjáig elért, nyugdíjjárulék alapját képező keresetekből számítanak ki.

Vagyis a szolgálati idő hosszától és a nettó életpálya átlagkereset összegétől függ a nyugdíj összege. Ugyanakkor az utóbbi összegét a valorizációs szorzók hatása miatt jelentősen befolyásolja az, hogy melyik évben igényeltük vagy igényeljük a nyugdíjat.

Ezt a valorizációs szorzót minden évben újra megállapítják, hogy a tárgyévet megelőző év országos nettó átlagkeresete nominális növekedési ütemét tükrözzék.

Azonban miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani az 1988 óta figyelembe vehető korábbi évek kereseteit, így az utóbbi évekre jellemző, ahogy az ideire is, hogy aki minél későbbi évben igényli a nyugdíját, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetében is.

Például aki 2017-ben vált nyugdíjassá, annak 7,8 százalékkal magasabb valorizációval számították a nyugdíját, mint annak, aki 2016-ban ment nyugdíjba. Ugyanakkor aki 2018-ban vált nyugdíjassá, annak már 12,9 százalékkal magasabb valorizációval számoltak a 2017-ben nyugdíjjá váltakhoz képest.

Ugyanakkor az, hogy kizárólag csak az inflációhoz igazodik a nyugdíjemelési eljárás, törvényszerűen az aktív keresőktől való leszakadáshoz vezet – írja Farkas András.

Ez egy relatív nyugdíjas elszegényedési csúszda hatása, amely a nyugdíjas társadalom belső szakadásához is vezet, miután a később megállapított nyugdíjakkal szemben a régebben megállapított nyugdíjak értékvesztése évről-évre halmozódik.

Életmentő a 13. havi nyugdíj, de van egy kis gond vele

A 13. havi nyugdíjat az védi meg, hogy annak folyósítását törvény írja elő. Egyébként a magyar államháztartást nyilvánvaló okból nagyon megviseli, dacára annak, hogy a nyugdíjasok lényegében azonnal elköltik a pénzt. A szakértő az Economx-nak azt nyilatkozta: méltatlan a 13. havi nyugdíj öröklésével kapcsolatos változtatás.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.