Az uniós források csereberéjében a Lázár János közlekedési miniszterrel folytatott bérlet-tárgyalásokon állapodott meg a főáros. A minisztérium a HÉV járműcsere programot mindenképpen uniós forrásból valósítaná meg, és eredetileg a helyreállítási alapot (RRF) használta volna erre – írta meg a Népszava. Az RRF Brüsszel által már elfogadott tervében eredetileg 289 milliárd forint értékben, száz százalékos támogatású projektként szerepelt az 56 kilométer hosszú budapesti és környéki HÉV vasútvonal korszerűsítése és kapacitásbővítése. A fenntartható zöld közlekedésre megítélt források több mint felét költötte volna erre az Orbán-kormány.

A főváros 172 milliárd forintot költhet az elkövetkező években közlekedési projektekre uniós forrásból, míg az állam által tervezett elővárosi és budapesti közlekedési beruházásokra fordítható keret ennek a többszöröse, eléri az ezer milliárd forintot.

A kormány unióval vívott harcai miatt azonban csak lassan nyílnak meg az uniós pénzcsapok.

2024-ben 920 millió eurót kaphat Magyarország a helyreállítási alapból két részletben az uniós hitellel immáron 10,4 milliárd eurós keretből, de a helyreállítási alap nagyobbik hányada továbbra is zár alatt van, mivel Magyarország nem teljesíti a jogállamiság tiszteletben tartásával és a korrupció megszüntetésével kapcsolatos 27 feltételt.

Csakhogy a jelenlegi szabályok szerint a pénz csak 2026 augusztusáig érhető el. Márpedig a HÉV-járműcsere addig nem bonyolítható le.

A MÁV által 2021-ben kiírt járműbeszerzési tendert – állítólag orosz nyomásra – eredménytelennek nyilvánították és azóta se hirdettek újat. A legalacsonyabb ár – a teljes volument forintra átszámolva – 200 milliárd forint volt, ami csaknem 30 százalékkal haladta meg az előzetesen becsült bekerülési értéket és ezt sokallta kormány.

A MÁV az idén már ritkította a járatokat, mert nincs elegendő jármű, amit forgalomba tud állítani.

Egyelőre a tendert se írták ki, holott ennek lebonyolítása legalább egy év,  miközben a speciális vasúti járművek gyártási ideje 5-6 év is lehet. Így az RRF reménytelen, de a 2027-ben záruló uniós pénzügyi ciklusból még lehet erre fordítani.

Lázárék ezért kitalálták, hogy a 2021-2027 közötti uniós pénzügyi ciklus IKOP Plusz alapjának terhére valósítanák meg a beruházást.

Csakhogy ennek a projektlistáját már korábban jóváhagyták Brüsszelben, módosítani pedig csak a fővárosi önkormányzat hozzájárulásával lehetséges.

A projekt-cserére már a bérlet-krízis előtt javaslatot tett Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter Budapest főpolgármesterének, aki nem zárkózott el ettől. A bérletek kölcsönös elfogadásáról szóló tárgyaláson pedig meg is egyezett ebben Lázár János és Karácsony Gergely. 

Ilyen lesz az új Budapest-bérlet, Lázár János és Karácsony Gergely találkozóján átfogó megállapodást kötött a budapesti és az agglomerációs közösségi közlekedés viszonyának rendezéséről. Erről itt tudhat meg többet >>>
A HÉV járműcsere és infrastruktúra fejlesztés átkerülne a később záruló IKOP program projektei közé, míg onnan a helyreállítási alap fejlesztései közé sorolnák át a fővárosi villamosbeszerzéseket, valamint a villamos és troli hálózatbővítéseket

– válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.

  • A 2022 októberében már megrendelt 20 rövid villamos, illetve a most megrendelt további 31 villamos 2024. szeptember végétől áll majd fokozatosan forgalomba, az utolsó villamos átadási határideje 2026. augusztus 31. A főváros 54 milliárd forint Európai Uniós forrásból vásárolja meg a járműveket.
  • Ezenfelül 23 milliárd forintból fejlesztenék a villamos-infrastruktúrát is, illetve további 10 milliárdot a most vásárolt új trolibuszok által használt hálózat fejlesztésére költene a főváros. A projektek megfelelően elő vannak készítve, így a 2026-os RRF határidő előtt befejezhetőek  – magyarázta Kiss Ambrus, szerinte ezzel együtt a cseréhez minél előbb, de legalább március végéig alá kell írni a támogatási szerződéseket. 

A főváros azt is kikötötte, hogy a cserével érintett projektek műszaki tartalma nem csökkenhet, ahogy a támogatás intenzitása sem, vagyis az, hogy a teljes költség hány százalékát fizeti az unió.