A magyarok erősödő optimizmusáról György László a Kulturális és Innovációs Minisztérium kormánybiztosa nyilatkozott a Makronóm Intézet intézet adatai alapján, amelyek Magyarországon egyedülálló gazdaságpolitikai bizonytalanság index (EPU) vizsgálatán alapulnak.

A kormánybiztos az Indexnek nyilatkozva kiemelte: az elmúlt évek eseményei, a világjárvány, az orosz-ukrán háború egyértelművé tették, hogy a bizonytalanság a mindennapjaink részévé vált. Ennek megfelelően rendkívül fontos az, hogy mérni tudjuk a bizonytalanságot, és ha már mérni tudjuk, akkor képesek legyünk a gazdasági teljesítményre gyakorolt hatását is megbecsülni.

Az elmúlt hónapokat vizsgálva látni, hogy a gazdasági bizonytalanság mértéke jelentősen mérséklődött a háború kitörése óta, amely jelenleg már a koronavírust megelőző időszak alacsonyabb szintjét közelíti.

A legtöbb bizalmi indikátor továbbra is az átlagosnál rosszabb globális üzleti hangulatról számol be a világ minden régiójában.

Bár még várni kell a globális fordulatra, Magyarországon az optimizmus visszatérőben van, az EPU-index alapján februárban csökkent a bizonytalanság mértéke is.

 Az üzleti szereplők pozitívabb várakozásokkal tekintenek a 2024-es évre, mint az azt megelőzőre.

2023 rendkívüli kihívásokkal teli év volt, de a kormány hathatós beavatkozásának is köszönhetően - és persze a magyar vállalkozók kitartásával - sikerült megőrizni a gazdaság alappilléreit: a foglalkoztatás magas szinten áll, év végén már a reálbérek is növekedésnek indultak

– összegezte a kormánybiztos.

Hozzátette: a Makronóm Intézet februári elemzése azt mutatja, hogy a negatív külső környezet ellenére az EPU-index által jelzett bizonytalanság Magyarországon alacsony az év elején.

Az index alapján a magyar gazdaságban megfigyelhető optimizmus elsősorban a feszes és stabil munkaerőpiacnak köszönhető. A munkanélküliség továbbra is alacsony (4,2 százalékos), mintegy 1,7 százalékponttal kedvezőbb az európai uniós átlagnál.

A munkaerő-tartalék 2013 óta szinte folyamatosan csökken, valamint 2010 óta 71,2 százalékkal növekedett a bérek vásárlóereje, és az utóbbi évtizedben felére csökkent a munkanélküliségi ráta. Tehát a gazdasági nehézségek nem gyűrűztek be a munkaerőpiacra.