Az alábbiak nyomán határozottan úgy tűnik, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátást kevésbé sikerült megregulázni, illetve visszaszorítani, mint amennyire az indokolt lenne az időről időre megkongatott klímaváltozási vészharang láttán.

Elvégre hőhullámokban például idén sem lesz hiány, e szempontból pedig brutális melegrekordokat ostromló nyári hónapokra számíthatunk idehaza is.

Hathatós cselekvés híján kockázatelemzők szerint a globális gazdasági növekedésben bekövetkező drasztikus hatásokra is fel kell készülnünk hosszú távon – ez pedig rémisztő jövőképet fest fel. A probléma elkerülése épp a szén-dioxid-kibocsátás visszavágása és a természetes környezet helyreállítása érdekében tett intézkedéseket követel meg.

Az üvegházhatású gázok olyan gázokat jelentenek, melyek elnyelik és kisugározzák az infravörös hullámhosszú fényt, ami az üvegházhatáshoz vezet. A Föld légkörében a legfontosabb üvegházhatású gáz a vízgőz, a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid és az ózon. A működési elv dióhéjban az, hogy e gázok elnyelik a planéta felszínéről visszaverődő napsugarak hőjét, a légkörben tartják azt, így megakadályozva, hogy az az űrbe távozzon. Az üvegházhatás ugyan melegebben tartja bolygónk hőmérsékletét, ám az emberi tevékenység hozzájárul az ilyen gázok felhalmozódásához. Ezáltal pedig megváltozik a Föld klímája, s mindez többek közt az extrém időjárási viszonyokra is hatást gyakorol.

Miről tanúskodnak a számok Európában?

Bár az ipar talpra állítása érdekében idén már deklaráltan zöldpolitikai lazításokra kényszerült az amúgy előremutató klímacélokat kitűző EU – a jelek szerint a legtöbb tagországnak még van tennivalója a szén-dioxid és más gázok kibocsátásának visszanyesésében.

Szélturbinák egy visszapillantó tükörben Kaliforniában
Szélturbinák egy visszapillantó tükörben Kaliforniában
Kép: Getty Images, Robert Nickelsberg

Az Eurostat legfrissebb adatkészlete alapján 

az Európai Unió gazdaságában az üvegházhatású gáz kibocsátása 2,2 százalékkal nőtt 2024 negyedik negyedévében, míg idehaza kétszer ilyen gyorsan ugrott meg az emissziós érték.

Az uniós adat ez idő tájt a becslések szerint 897 millió tonna CO2-egyenértéket tett ki, 2023 azonos negyedévében ez még 878 millió tonnás szinten állt. Eközben a tavalyi utolsó negyedévben az EU bruttó hazai terméke (GDP) 1,5 százalékos növekedést mutatott az egy évvel azelőtti negyedévhez képest. 

Az EU statisztikai hivatalának közlése nyomán a hazai kibocsátási adat 4,7 százalékra rúg úgy, hogy közben a GDP sem kifejezetten erőteljes, mindössze 0,1 százalék lett éves alapon ugyanezen időszakban – épphogy kilábalva a recesszióból. Eközben 2025 első negyedévében 0,4 százalékos éves csökkenést könyvelhettünk el a bruttó hazai terméket tekintve.

Utolsó harmadban az ország

Ennélfogva nem meglepő, hogy Magyarország nem túl előkelő helyet foglal el az uniós ranglistán, noha öt országot előzünk emissziós szempontból.

Amint az a grafikonon is kirajzolódik, hazánk az EU-mezőny alsó harmadában helyezkedik el, s bár több tagállamot is magunk mögé utasítunk, azért nekünk is bőven van még hová fejlődnünk.

Érdekes megfigyelni, hogy 2024 záró negyedévében az azt megelőző év leforgása során

csupán hat európai tagállamban csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása a 27 tagországból.

Ezek szűk csoportját név szerint Észtország, Finnország, Svédország, Luxemburg, Ausztria és Lettország alkotja.

Ami a skála két szélét illeti, a legnagyobb mértékű csökkenést az üvegházhatású gázok kibocsátásában 

Kapcsolódó

  1. Észtországban (-11,3 százalék), 
  2. Finnországban (-6,1 százalék) és 
  3. Svédországban (-2,3 százalék)

becsülték EU-s összevetésben.

A legnagyobb arányú növekedést pedig

  1. Litvánia (+10,8 százalék), 
  2. Szlovénia (+9,4 százalék) és 
  3. Görögország (+8,1 százalék) 

produkálta uniós viszonylatban.

Az említett hat uniós ország közül kettőben, Lettországban és Ausztriában az emisszió mellett a GDP szintén visszaesett. Ám további négy tagállam, Észtország, Finnország, Svédország és Luxemburg esetében a becslések szerint nem pusztán csökkent a kibocsátásuk, hanem közben a GDP-jük is javult – ez pedig abszolút nyertes pozícióról tanúskodik számukra.

Végignézzük? Épp a megújuló energiát csúcsra járató EU áshatja meg a zöldpolitika sírját

Az energiaágazat zöldítése eddig megfelelő mederben halad a kontinensen, ám van egy elhanyagolhatatlan bökkenő. Ebben a rangsorban Magyarország alulról súrolja az uniós átlagot. Részletek.