Az egy napon belüli gyors hőingadozások erősebben növelik a halálozás mértékét, mint maguk a szélsőséges hőmérsékleti értékek – vélik a másfélfok.hu-n megjelent tanulmányukban az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói. Szabó Péter, éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza és Pongrácz Rita, meteorológus, hidrológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa azt vizsgálta, miként változik a szervezetünket és elektromos hálózatainkat próbára tevő hőmérsékleti változások gyakorisága, és mire számíthatunk a következő években.

Újabb veszélyre figyelmeztetnek

A napi hőingás, amely a maximum- és minimumhőmérséklet különbsége, jó indikátora a regionális változásoknak, hiszen az ökoszisztéma, benne a növényzet és az ember is nagyon érzékenyen reagál rá. Egy vizsgálat szerint az éghajlati szempontból hozzánk közel álló országokban az elmúlt évtizedekben 4-6 százalékkal nőtt a halálozási kockázat az egy napon belüli hőingás miatt. Ez magasabb érték, mint amit az extrém alacsony vagy magas hőmérsékletek okoznak – hívták fel a figyelmet a kutatók.

Gyors három órán belüli melegedések jellemzően márciusban és áprilisban, illetve szeptemberben és októberben fordulnak elő. Az igazán nagy (7 °C feletti) 3 órán belüli melegedések pedig márciusra és októberre jellemzők.

Éves szinten az igazán nagy 3 órán belüli melegedésekből jelenleg már átlagosan 7 nappal több következik be, mint néhány évtizede – ez közel 40 százalékos növekedést jelent

– írták a blogbejegyzésben a kutatók..

Kapcsolódó

A gyors, 3 órán belüli hűlések jóval ritkábbak: legalább 5 °C-os hőmérsékletcsökkenés csak negyed-ötödannyi napon fordul elő, mint azonos mértékű melegedés. 

A napi hőingás térségünkben nyáron a legnagyobb, majd tavasszal, aztán ősszel, végül télen a legkisebb. 

Úgy vélik a szakértők, ha az üvegházhatású gázok jelenlegi kibocsátási trendje 2050-ig folytatódik, akkor a tavaszi gyors melegedések száma tovább emelkedik. A Dunakanyar–Budapest–Tisza-tó térségében élők, ahol a sűrűn lakott övezetek vannak és a turizmus együttese miatt fokozott stresszterhelésre számíthatnak. Ősszel kisebbek a változások: mostanra az ország északkeleti vidékén nőtt a gyors melegedések száma 2 nappal, de a jövőben nagyobb területen, az ország nyugati-északnyugati részén és a főváros környékén várnak jelentősebb változásokat.

A március és október közötti gyors hűlések tekintetében az Északi-középhegyég térségében és északkeleten látjuk a legnagyobb gyakoriságnövekedést a múlthoz képest, ezeken a területeken a megfigyelt átlagos növekedés eléri a havi két napot. A jövőben viszont a nagyobb hűlések inkább a főváros térségében és az Alföldön várhatóak. A gyors hűlés és melegedés tekintetében a Balaton tágabb környezete továbbra is “nyugodt” hely marad.

Hol érezhető a hatás:

  • A borászatban akár pozitív hatás is jelentkezhet, mivel a nagyobb esti lehűlés javítja a szőlő természetes savait – ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a tartós nyári hőség okozta stresszt.
  • A mezőgazdaság számára megterhelő lehet, mivel a növények nehezebben alkalmazkodnak a hirtelen változásokhoz: a fotoszintézis csökken, miközben a növények légzése fokozó Ilyenkor a gyökerekből szén vonódik el, ami végső soron kimeríti a növényeket. Mindez hosszabb távon visszavetheti a növekedést és a terméshozamot.
  • Vélhetően megviseli a frontérzékenyeket, emellett mentális és fizikai stresszt is okozhat, ezáltal rontva az életminőséget – a ruházkodással kapcsolatos kihívásokat nem is említve.
  • A jelentős napon belüli hőingás fokozza a  halálozási kockázatot, különösen szív- és légzőszervi betegségek esetén, ami plusz terhet róhat az egészségügyi rendszerre.
  • A gyors hőmérséklet-ingadozások erősen veszélyeztetik az olyan kritikus infrastruktúrák működését, mint a nagyfeszültségű elektromos hálózatok.
  • Az energiarendszert is megterhelhetik, hiszen gyorsan változó hűtési vagy fűtési igények jelentkezhetnek.
  • A hatások súlyosabban érintik a szegényebb rétegeket és egyes népcsoportokat, továbbá a városi lakosságot, akik egyébként is jobban szenvednek a hőhullámoktól.

A kutatók szerint a döntéshozóknak az alkalmazkodási stratégiák kidolgozásakor a hőhullámok mellett egyre inkább számolniuk kell a gyors egy napon belül hőingadozások egészségügyi és egyéb közvetett hatásaival is. Mindez egyértelművé teszi, hogy a szén-dioxid  és más üvegházhatású gázok antropogén kibocsátásának azonnali, globális csökkentése mindannyiunk érdeke.