Bonyolult modellezésekkel kiderítették a szakemberek, hogy május és szeptember között milyen  időjárásra számíthatunk. 112 szimuláció alapján úgy tűnik: 

az 1991-2020 közötti klímaátlaghoz képest Magyarországon 0,8-1,5 Celsius-fokkal lehet melegebb. Négy modell szerint júniusban és augusztusban ez meghaladhatja a két Celsius-fokot is 

Kapcsolódó

- mondta el az InfoRádióban Kovács Erik, az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.

Rámutatott, hogy a Kárpát-medence, illetve azon belül Magyarország gyakorlatilag katlanként működik nyaranta. A medencében ugyanis bennragad a forró levegő, ezáltal nálunk még erőteljesebb a melegedés, különösen a Dél-Dunántúlon, az Alföld térségében.

A csapadékot vizsgálva a szervezet előrejelzése megállapítja, hogy szárazabb tendencia kezdődött tavaly, ami még idén is kitarthat.

De a mostani előrejelzések szerint nem kell annyira erőteljes aszályra számítani, mint tavaly

– mondta Kovács Erik. Úgy látják, hogy a hidrológiai aszály viszont jelentősebb lesz, és már most is az van a Duna vízgyűjtő területének jelentős részén az elmaradó téli csapadék miatt.

Idén nyáron gyakoribbak és hosszabbak lesznek a hőhullámok.

Ez hatással lesz a lakossági és az ipari energiafelhasználásra is, illetve vízhiány is lehetséges.

Mindezt a klímaváltozás okozza, amihez minél gyorsabban alkalmazkodni kell - hangsúlyozta a kutató.

Arra is kitért, hogy a hűtési napok száma május és október között tovább emelkedik. Azonban a klímák energiaellátása miatt nem kell aggódni, mert az ipari méretű naperőművek teljesítőképessége meghaladja a 4400 megawattot, és csaknem 2800 megawattnyi a háztartási méretű napelemes rendszer.