Azoknak lesz igaza, akik eleve kritikusan álltak az ESG-hez, úgy tűnik, hogy az üzleti, gazdasági élet szereplőinek környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási szempontok szerinti besorolása részben legalábbis, de megakadt. Mert miközben a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az ESG jelentési kötelezettségek egyszerűsítését szorgalmazza, és két éves türelmi időt addig a hazai kkv-knak, addig az Európai Bankhatóság (EBA) lépéskényszerbe szorította a magyar bankokat. 

Pedig az ESG-fémjelezte (új) gazdasági világrend bevezetése ma már közel sem tűnik olyan közelinek, mint ahogy az egy évvel ezelőtt látszott. 

A bankok is lépéskényszerbe kerültek
A bankok is lépéskényszerbe kerültek
Kép: Hartl Nagy Tamás

Taktikai visszavonulás

Amikor az elmúlt hónapok fejleményeit értékeljük, érdemes azokat perspektívába helyezni. Az Európai Unió a 2015-ös Párizsi Klímamegállapodás óta, tehát lényegében tíz éven keresztül az ESG-szisztéma, illetve az azt „működtető” szabályozás felépítésével foglalatoskodott - reagált az Economx felvetésére Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője. Fontosnak tartotta leszögezni, hogy ez az időszak, a 2010-es évek közepe, egy geopolitikailag és gazdaságilag is rendívül stabil időszak volt az unió életében. Ezért brüsszeli bürokrataként, politikusként talán joggal hihettek abban, hogy bár az elképesztően komplex szabályozás bevezetése nagy nehézségeket és költség-megugrásokat fog okozni, összességében az Európai Unió elég gazdag ahhoz, hogy megvalósítsa az ESG-t. Ami ugyanilyen fontos, az unió azt is feltételezte, hogy a világ követi majd a zöldátállásban, éllovasként majd képes lesz rákényszeríteni az ESG-t a külső kereskedelmi partnereire is - fogalmazott a szakértő.

Ez azonban

ma már csak „intézményesült naivitás” tűnhet

a Covid-járvány, az orosz-ukrán háború, az energiaválság és az európai inflációs hullám után, valamint a kereskedelmi háború előtt. Tatár Mihály hozzátette: Kína és India nemhogy csökkentette, hanem növelte a fosszilis energia felhasználását, és közben az Egyesült Államok pedig kihátrált a zöldátállásból és már a Biden-adminisztráció alatt szárnyalt a fosszilis energiaforrások kitermelése. Az Európai Unió egyre versenyképtelenebbé vált és egyre inkább lemarad a globálisgazdasági versenyben, a vegyipartól kezdve az autógyártásig.

Ilyen háttér mellett került sor Brüsszel februári fordulatára, amit eufémisztikusan sokan igyekeznek úgy keretezni, hogy „időbeli és terjedelmi racionalizálásra”, vagy „realisztikusabb ütemezésre” került sor az ESG-vel kapcsolatban, idézte fel a vezető elemző. 

Az Oeconomus munkatársa szerint ténylegesen

az Európai Uniónak nem volt más választása, mint behúzni a kéziféket.

Érdemesnek tartja azt is megemlíteni, hogy éppen Franciaország és Németország lobbizott a legerősebben az ESG bevezetése ellen (Franciaország ráadásul határozatlan időre akarta felfüggeszteni a kezdést), ami sokat elmond arról, hogy mennyire nem időszerű ez az egész projekt. A mély recesszióba süllyedt német iparnak aligha hiányzik most az, hogy a vállalatai a jelentésgyártással és a beszállítók teljes körű átvilágítására fókuszáljanak, vagy esetleg zöld lobbiszervezetek korholják őket, amiért nem elég zöld módon szerzik be az alapanyagokat és alkatrészeket - magyarázta Tatár Mihály.

A jelenlegi uniós vezetés azonban annyi politikai tőkét fektetett már be az ESG-be az elmúlt 10 évben, hogy nem is nagyon tud kihátrálni belőle: most is csak egy „taktikai visszavonulásról” van szó. Ez látszik abból is, hogy a technikai szabályozás kidolgozása – például az ESRS (Európai Fenntarthatósági Jelentési Szabványok) jelentések szabályai – zavartalanul folytatódik tovább, és a pénzügyi szervezetek ESG szabályozása is egyre szigorúbb. A bankoknak például be kell építeniük az ESG-t a „stratégiai döntéshozatalba”, a „szcenárió elemzésekbe” és a finanszírozási döntésekbe. 

Az, hogy innen mi a folytatás, nyitott kérdés: ha elmérgesedik a kereskedelmi háború, az Egyesült Államok és Kína aligha tolerálja majd az Európai Unió zöld vámjait, a CBAM rendszert, melynek lényege, hogy vámot vetnek ki a nem zöld, tehát sokkal versenyképesebb nem-európai termékekre. Ha a vámháború az európai – például német – exportőrök számára nagy veszteségeket okoz majd, újra el kell majd tolni az ESG hatályba lépését. Ha azonban az orosz-ukrán háború végetér, esetleg a vámok kérdése is rendeződik, és visszapattan az európai növekedés, akkor az ESG szabályozás szigorítása is gyorsan visszakerül majd a brüsszeli napirendre - fejtegette a gazdaságkutató agytröszt elemzője.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Macronomx konferencián 2025. március 8-án.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Macronomx konferencián 2025. március 8-án.
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Még a magyar kkv-k nem hitték el

Tatár Mihály szerint ha eltekintünk az ESG káros következményeitől (például a vállalatok energiája a szabályozással szembeni megfelelésre és nem az üzletre összpontosul, a megfelelés költségei és a burkolt termelési költségek emelkedése), akkor azt mondhatjuk, hogy az európai nagyvállalatok többsége komolyan vette a felkészülést. Már amennyire ez lehetséges volt a folyamatosan változó, és sokszor még mindig kialakulatlan szabályozás mellett, bár tavaly már teljes kapacitással működőtt az intézményesített ESG-ökoszisztéma (nagy tanácsadócégek, kis specializált tanácsadók, oktatócégek, IT rendszerfejlesztők, szolgáltatók - EZEKRŐL PÉLDÁUL A JÖVŐ ÚJ SZAKMÁI KAPCSÁN ÍRTUNK).

A nemzetgazdasági miniszter bejelentése kapcsán Tatár Mihály arra hívta fel a figyelmet, hogy a kkv-szektor azonban – mindenhol, és igen nagy mértékben Magyarországon is – súlyosan lemaradt:

sok esetben az erőforrások hiányoztak, vagy maga a menedzsment sem tudta elképzelni, hogy egy ilyen bürokratikus kényszert rá lehet helyezni magánkézben lévő cégekre, vállalkozásokra.

A vezetőelemző szerint a két éves halasztás pozitív hatással lesz a kkv-k életére, viszont természetesen fájdalmas keresletcsökkenést okoz a kkv-szektorral fogalkozó ESG-szolgáltatóknak, akik csak remélhetik, hogy 2027-ig nem jön majd újabb változás az Európai Unió terveiben, zárta a szakértő. 

Aggódnak a bankok

A helyzetet jól jellemzi, hogy az EY nem reprezentatív felmérésében a banki szektor képviselői az EBA új ESG Kockázatkezelési Iránymutatásnak való megfelelés kapcsán több akadályt is felsoroltak.

  • A válaszadók 52 százaléka a gazdasági hatások bizonytalanságát,
  • míg 28 százalék az adatok hiányát tartja próbatételnek a klímaváltozási kockázatok megértésében.
  • A megkérdezett szakemberek 69 százaléka a banki ügyfelek ESG kockázati profiljához szükséges adatfolyamatok kialakításában lát megoldandó feladatot.
  • Az EBA iránymutatás megfeleléséhez a válaszadók 75 százalékának az adatok biztosítása, feldolgozása és elemzése jelent komoly feladatot,
  • míg 35 százalék az átállási tervezésben lát nehézséget.

Az EY megfogalmazása szerint ezzel lépéskényszerbe kerültek a magyar bankok. Az EBA új ESG Kockázatkezelési Iránymutatása nemcsak felügyeleti megfelelési kötelezettséget, hanem az ESG kockázatok integrációjának lehetőségét is jelenti a bankok számára. Az EY szerint a bankoknak már idén számos fejlesztésre, köztük az iránymutatás elvárásaihoz igazodó, prudenciális átállási terv kidolgozására lesz szükségük a 2026. januárban élesedő megfelelőség eléréséhez.

Az EBA iránymutatása elvileg segít a bankoknak a klímaváltozással kapcsolatos kockázatok szisztematikus kezelésében, ezzel hozzájárulva a pénzügyi stabilitáshoz és a fenntartható növekedés előmozdításához, ugyanakkor fontosnak tartják kiemelni, hogy az azonosítás kapcsán elvárt referencia módszertan többféle megközelítés – úgymint kitettség, portfólió, portfólió-igazodás, szcenárió alapú – együttes alkalmazását várja el. A bankokkal szemben az az elvárás, hogy előretekintő perspektívát alkalmazzanak ott, ahol releváns, például a metrikák és mutatószámok, vagy az átállási terv során.

Azok a bankok, amelyek az új szabályozást stratégiai lehetőségként értelmezik, nemcsak a megfelelőségi követelmények teljesítésében lehetnek hatékonyabbak, hanem új üzleti lehetőségeket is azonosíthatnak. A pénzügyi termékek folyamatos fejlődésével azok az intézmények lesznek felkészültebbek az ESG kockázatok összetettségének kezelésére, amelyek proaktívan alkalmazzák ezeket az iránymutatásokat - vélekedett Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági partnere.

Tartálykocsik sorakoznak a HES International átrakodási létesítményének területén a Jade-öbölben, Alsó-Szászországban. A holland vállalat nyersolajat, gázolajt, benzint és cseppfolyósított gázt, valamint repülőgép-üzemanyagot importál és tárol.
Tartálykocsik sorakoznak a HES International átrakodási létesítményének területén a Jade-öbölben, Alsó-Szászországban. A holland vállalat nyersolajat, gázolajt, benzint és cseppfolyósított gázt, valamint repülőgép-üzemanyagot importál és tárol.
Kép: Getty Images / dpa, Hauke-Christian Dittrich

Ötszáztíz kérdésnek kell megfelelni

Bár az ESG-törvényt már jó ideje elfogadta a magyar Országgyűlés, a lényeges részletszabályok természetükből adódóan csak részletekben érkeznek, így az is nemrég derült ki, hogy milyen kérdéseknek kell megfelelnie a magyar vállalkozásoknak. Szintén fontos, hogy a legutóbbi SZTFH-rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, de időt hagynak az üzleti szférának. Ugyanis a dokumentum értelmében

a vállalkozásoknak a 2024. üzleti évi tevékenységükre vonatkozó rendszeres kockázatelemzést 2025. június 30-ig kell elvégezniük.

Terjedelmi okokból mind az ötszáz kérdést nem soroljuk fel, de néhány érdekességet azért összeszedtünk a 13/2024. (VIII. 15.) számú rendeletből- KATTINTSON A KÉRDÉSEKÉRT! 

Kapcsolódó