Ha az Ovális Irodában lezajlott vita után elhalasztott amerikai-ukrán ritkaföldfém-megállapodást, a szövetségesek katonai kiadásainak növeléséért folytatott zsarolásokat vagy a vámháborúkat nézzük, könnyen az lehet az ember érzése, hogy Washington módszeresen kisöpri szövetségesei „padlását”.

Ahogy A keresztapában elhangzik:

Egy napon, amely talán soha nem jön el, kérni fogok tőled egy szívességet. 

A szakértő szerint most úgy tűnik, ez a nap mindenki számára egyszerre érkezett el.

De vajon van-e bármilyen logika ebben a nagy „padlássöprésben”? – többek között erről kérdeztük Eszterhai Viktort, az NKE John Lukacs Intézet tudományos munkatársát. 

A Trump-doktrína: közjavaktól az önérdekig

A szakértő szerint Trump egyértelműen új megközelítést alkalmaz a külpolitikában. Míg a második világháború óta az Egyesült Államok globális közjavakat biztosított szövetségesei és a világ számára – például az amerikai piac hozzáférhetőségét, a nemzetközi intézmények működtetését vagy a tengeri szállítási útvonalak védelmét –, addig most látványosan saját érdekeit helyezi előtérbe, és minden lehetséges erőforrást igyekszik elszívni.

Donald Trump amerikai elnök beszél C. C. Wei, a TSMC elnök-vezérigazgatója és Howard Lutnick kereskedelmi miniszter mellett a Fehér Ház Roosevelt termében Washingtonban, az Egyesült Államokban, 2025. március 3-án. REUTERS/Leah Millis
Donald Trump amerikai elnök beszél C. C. Wei, a TSMC elnök-vezérigazgatója és Howard Lutnick kereskedelmi miniszter mellett a Fehér Ház Roosevelt termében Washingtonban, az Egyesült Államokban, 2025. március 3-án. 
Kép: Reuters, Leah Millis

Ez a fordulat jól érthető a Make America Great Again (tegyük újra naggyá Amerikát) szlogenen keresztül.

Az új adminisztráció narratívája szerint éppen ezeknek a közjavaknak a finanszírozása tette lehetővé, hogy az USA fokozatosan versenyhátrányba kerüljön Kínával szemben. Washington nemcsak saját szövetségeseit védte és támogatta, hanem – beruházásokkal, a nemzetközi intézményekben való aktív részvétellel – más szereplők felemelkedését is lehetővé tette. Eközben az amerikai ipar leépült, a középosztály meggyengült, az állam pedig súlyosan eladósodott.

A Trump-adminisztráció szerint ezt a folyamatot meg kell fordítani, és az erőforrásokat vissza kell irányítani az Egyesült Államokba. Ez a Make America Great Again valódi jelentése: belső megerősítés annak érdekében, hogy az USA minden potenciális kihívójánál erősebb maradjon.

Ennek érdekében Trump politikája az iparfejlesztésre és a technológiai vezető szerep fenntartására koncentrál, miközben csökkenti az állami bürokráciát és a nemzetközi segélyeket

– közölte Eszterhai Viktor.

Ide tartozik az észak-atlanti kereskedelmi rendszer újragondolása, valamint a vámok bevezetése az EU-val, Kínával és más észak-amerikai államokkal szembeni kereskedelmi deficitek csökkentésére.

Szövetségesek vagy erőforrások?

Ez a politika különösen fájdalmas a szövetségesek számára.

Donald Trump amerikai elnök és Howard Lutnick kereskedelmi miniszter a Fehér Ház Roosevelt-szobájában 2025. március 3-án Washington DC-ben
Donald Trump amerikai elnök és Howard Lutnick kereskedelmi miniszter a Fehér Ház Roosevelt-szobájában 2025. március 3-án Washington DC-ben
Kép: Getty Images, Andrew Harnik

Míg a Biden-adminisztráció egy költségmegosztáson alapuló partnerségi modellt képzelt el, addig a Trump-kormányzat elsődlegesen erőforrásként tekint rájuk – hangsúlyozta a szakértő, aki szerint a szövetségesek természetesen továbbra is kaphatnak biztonsági garanciákat, de cserébe konkrét és mérhető előnyöket kell nyújtaniuk az Egyesült Államok számára.

Semmi sem jár automatikusan közjóként: minden támogatásnak és szövetségi előnynek ára van, beleértve a nukleáris védőernyő biztosítását is.

Ezt jól példázza a NATO-tagállamok védelmi kiadásainak GDP 5 százalékára történő növelésének követelése, amely valójában az amerikai védelmi ipar támogatását szolgálja, figyelembe véve az európai katonai kapacitások korlátait.

Naggyá tehető-e újra Amerika?

A jövő nagy kérdése, hogy ezzel a politikával valóban naggyá tehető-e újra az USA. Az Egyesült Államok ugyanis a közjavak biztosításáért cserébe számos előnyhöz jutott. Például, bár a nemzetközi kereskedelmi hálózatok kialakulásával az ipari termelés elvándorolt az országból, a globális szolgáltatások – különösen a pénzügyi szolgáltatások – középpontja az USA maradt.

A fennálló pénzügyi rendszer évtizedeken át lehetővé tette, hogy az Egyesült Államok jóval többet költsön, mint amit egyébként megengedhetett volna magának.

Hasonlóképpen, bár a nemzetközi intézmények fenntartása költséges volt, azok alapvetően az amerikai érdekeket is szolgálták.

A katonai szövetségi rendszerek pedig nem csupán pénzügyi terhet jelentettek, hanem biztosították, hogy az amerikai érdekek a világ minden régiójában érvényesüljenek.


A Trump-féle külpolitika egy új világrendet teremt, amelyben az amerikai előnyök világosan érthetők, de az általa generált kockázatok sokkal nehezebben számszerűsíthetők. Eszterhai Viktor szerint a nyereségek és költségek kiszámíthatatlansága két kihívást is jelent:

  • Az amerikai adminisztráció számára nehéz pontosan meghatározni, hogy milyen alku lenne valóban előnyös Washington számára az egyes alkufolyamatok során.
  • A nemzetközi rendszer radikális átalakításának költségei sokkal hamarabb jelentkezhetnek, mint hogy az Egyesült Államok annyira megerősödjön, hogy ezeknek ellen tudjon állni. 

Ezért az a kérdés, hogy Trump politikája valóban újra naggyá teszi-e Amerikát, továbbra is rendkívül kétséges. Egy biztos: egy új korszak nyitányát láthatjuk – fűzte hozzá a szakértő.

Vissza az abszolutizmusba? A vámháborúval meginoghat a dollár alapú pénzügyi rendszer

A szakértő szerint a drasztikus vámháború nem biztos, hogy elhozná az Egyesült Államok megerősödését, sőt, kifejezetten rosszul is elsülhet. Az amerikai szolgáltatásokkal szembeni válaszcsapások súlyos károkat okozhatnának, és közvetetten fenyegetnék a dollár alapú pénzügyi rendszer stabilitását.

Kapcsolódó