Térdprotézis műtétre átlagosan csaknem kilenc hónapot, csípőprotézis műtétre hat és fél hónapot várnak a kórházak műtői előtt a betegek, ez derül ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapján elérhető januári adatokból.

Ugyanakkor az is látszik, hogy ismét változtatott az adatközlésen a NEAK, szúrta ki a Pénzcentrum.

Itt a változás

Erre utalt az egészségbiztosító a lapunknak küldött korábbi válaszában, amikor tavaly októberben azt írták, hogy folyamatban van a NEAK publikus várólista honlapjának technikai fejlesztése. Az új weblap majd olyan alapkérdésekre adhat gyors választ, mint például hol van a legkisebb várakozási idő az adott műtétre a lakhelyhez képest megadott távolságon belül.

Míg tavaly novemberben a várakozó betegek számát összesítették, most a várakozók tényleges száma helyett a NEAK a 60 napot meghaladóan várakozó betegek számát közli.

Ezért nehéz a jelenlegi adatokat a korábbiakkal összevetni. Példaként mutatjuk, hogy amíg tavaly novemberben közel 13 ezer beteg várt szürkehályog-műtétre, most 60 napon túl 4,2 ezer beteg várakozik a szemészeti beavatkozásra. A két adat nagyon messze van egymástól és összehasonlítani sem lehet.

A 2023. novemberi NEAK adatok szerint:

  • 12,9 ezer beteg várt szürkehályog-műtétre;
  • 11 ezren vártak térdprotézis-műtétre;
  • 6,6 ezren pedig csípőprotézis-műtétre várakoztak.

A 2024. januári NEAK adatok szerint a hatvan napon túl várakozók száma így néz ki:

  • 4,2 ezer beteg vár szürkehályog-műtétre;
  • 9,8 ezren várnak térdprotézis-műtétre;
  • 5,5 ezren pedig csípőprotézis-műtétre.

Rövid vs. hosszú várakozási idő

Ugyanakkor valóban a friss adatok megmutatják, hogy az ország melyik részén kell a legtöbbet vagy a legkevesebbet várni a betegeknek.

Például csípőprotézis-műtétre a Dél-Dunántúlon kell a legtöbbet várni. A Tolna Megyei Balassa János Kórházban az átlagos várakozási idő az elmúlt 6 hónapban 384 nap volt. A legkevesebbet pedig a budapesti Uzsoki utcai kórházban kellett várni a betegeknek, itt 94 napig kellett türelmesnek lenniük.

Szürkehályog-műtét esetén az Észak-Alföldön a leghosszabb a várólista, itt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórházban az elmúlt fél évben 182 napot kellett várnia a betegeknek szemműtétre. A legkevesebbet pedig a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórházban várnak a betegek, átlagosan 63 napot.

A térdprotézis-műtétet estében pedig a Nyugat-Dunántúlon élőknek kell a legtürelmesebbnek lennie, mivel a NEAK adatai szerint a Markusovszky Egyetemi Oktatókórházban az elmúlt fél évben átlagosan 616 napig kellett a betegeknek a műtéti beavatkozásra várnia.  A legrövidebb várólistával pedig a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában várakozók szembesültek, itt az elmúlt hat hónapban átlagosan 60 napig vagyis két hónapig kellett türelmesnek lennie a betegeknek.

Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója a lapunknak adott interjújában beszélt arról, hogy tavaly novemberben 41 ezren voltak a várólistákon. A NEAK célja az, hogy a hatvan napon túl várakozó betegek száma 36 800 körül alakuljon.Jelenleg 13 féle műtéti eljárás tartozik a kötelező várólisták csoportjába. Alapvetően a rendszer kialakításánál az OECD adatközléseit veszik figyelembe.

Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója
Fotó: economx, Hartl Nagy Tamás
Az alapszabály az, hogy ha a tervezhető ellátások esetén 60 napon túl kell várnia egy betegnek, akkor az intézmény köteles várólistát nyitni és a beteg ellátását ennek megfelelően besorolni. Évente jellemzően ötmilliárd forintot fordít az egészségbiztosító a műtétre várakozó betegszámok csökkentésére.

Az aktuális helyzetet is folyamatosan monitorozza és amennyiben szükséges, javaslatot tesz a források bővítésére. Például a pandémia évében 13,7 milliárdot biztosítottak célzottan az elmaradt ellátások pótlására.