Az egészségügyi mutatóink jóval az OECD,  az Európai Unió (EU), valamint a visegrádi négyek (V4) átlaga alatt vannak. A magyarok harmada dohányzik, a lakosság több mint tíz százaléka rendszeresen fogyaszt alkoholt, valamint a lakosság 36 százaléka túlsúlyos – mondta Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) konferenciáján. 

Kiemelte, hogy amíg az egészségügyi forrásaink több, mint 90 százalékát az egészségügyi infrastruktúrára, eszközökre, gyógyszerekre és az egészségügyben dolgozók bérére költjük, addig ezen költések csak 15-20 százalékban határozzák meg egészségügyi állapotunkat.

Nagyon rossz adat az is, hogy egészségben eltöltött életévek száma is az egyik legalacsonyabb Magyarországon. Egy másik fontos indikátor tekintetében vagyis, az elkerülhető, kezelhető halálozások számában is előkelő helyen áll Magyarországon, sorolta a kancellár.

Mindez úgy, hogy az orvosok száma, a 2011 óta, 2-3 százalékkal csökkenő lakosságszám mellett, 100 ezer lakosra vetítve 314-ről 362-re nőtt, a nővéreké is kis mértékben emelkedett, míg a kórházban ellátott esetek száma 2011-es 2,5 millióról 2 millióra csökkent. 

Ezalatt – a lakossági percepció ellenére – javult a hozzáférés az  egészségügyi ellátásokhoz, a klasszikus várólistás beavatkozások várakozási idejében, mint a  szürkehályog-műtét vagy a csípőprotézis-műtéteknél, ahol az alsó harmadban vagyunk, ugyanakkor az orvos-beteg találkozások száma európai viszonylatban is az egyik legmagasabb.

Ugyanakkor a háziorvosok számának csökkenése aggasztó

– emelte ki a kancellár.

Kapcsolódó

Pozitívum viszont, hogy az orvostanhallgatók száma és a szakképzésben tanulók száma is nőtt az elmúlt 14 évben, ugyanakkor a szociális, ápolási gondozói létszám aránya ijesztően alacsony.

Statisztikai adatok szerint a magyar lakosság az EU-ban a legkisebb mértékben elégedett az egészségügyi ellátással, ugyanakkor alacsony azok aránya, akik nem kapják meg a számukra megfelelő ellátást. A prevenciót, a szűrővizsgálatok fontosságát, és az idősgondozás javítását emelte ki előadásában a kancellár, mert a betegek húsz százalékára költik az E-alap nagy részét. Ugyanakkor ez a költés a magyarok egészségéhez csak 10-15 százalékban járul hozzá. 

Iszonyúan kevesen járnak szűrésre

Sokkal nagyobb hatást jelentene a lakosság egészségi állapotában, ha a szűrővizsgálatokra sokkal többen járnának. Példaként említette: hogy Magyarországon a mammográfiás szűréseken az 50–69 éves nők mindössze 30 százaléka vesz részt, míg az OECD-átlag 54 százalék, és egyes skandináv országokban ez az arány akár 80 százalék fölött is van. 

Nem jobb a helyzet a  méhnyakszűrésnél sem, ennek esetében 26 százalékos a részvétel Magyarországon, szemben a 79 százalékos skandináv átlaggal. 

A vastagbélszűrés esetében a részvételi arány Magyarországon mindössze 3 százalék, míg Svédországban 79 százalékon áll.

Ezek az adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a szűrővizsgálatokhoz való hozzáférés és az érdeklődés növelése érdekében sürgős változtatásokra van szükség.

A megelőzés és a szűrővizsgálatok hatékonysága a lakosság egészségére gyakorolt hatás tekintetében kulcsfontosságú, ha szükséges ösztönzőket kell beépíteni a rendszerbe – hangsúlyozta a kancellár.

A kapacitásokkal kapcsolatban elmondta, hogy 2011 óta a kórházi ágyak száma 14 százalékkal, a krónikus ágyak száma pedig 17 százalékkal csökkent. 

Forrásokra van szükség az idősgondozás területén

Az idősápolással kapcsolatban elmondta, hogy a 80 év körüliek nagy része gondozásra szorul. Ugyanakkor ezen a területen komoly humánerőforrás hiány van. Adatai szerint 28 százalékkal nőtt a kórházi halálozások száma és 8,9 százalékról 12,5 százalékra nőtt a krónikus ágyakon elhunytak aránya. Ez az adat is arra utal, hogy nem tudunk megfelelő ápolást nyújtani azoknak, akik erre rászorulnak. 

Egy nappali felügyeleti csomag, ami napi tíz órás otthoni gondozói ellátást jelent csak munkanapokon, havonta 910 ezer forintba kerül, egy délelőtti szociális ellátás pedig havi 400 ezer forintba, ezt pedig nagyon kevés család engedheti meg magának.

A diszkusszió során Fendler Judit beszélt a gyógyszerárak emelkedéséről, azt tapasztalják, hogy az elmúlt két évben 60 százalékkal nőttek a gyógyszerárak a klinikán, példaként említette, hogy 6-8 évvel ezelőtt sokkal több volt a tablettázható gyógyszer, ezek aránya, most 10 százalék körüli. Fendler Judit szerint a drágítás miatt a gyógyszercégeknek további összegekkel kellene hozzájárulni az E-alaphoz. Erre reagálva Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója azt mondta, hogy a gyógyszeripart nem lehet további adókkal terhelni, mert a működésük határán vannak. 

A focitól vagy a kocsma programoktól kellene forrásokat átcsoportosítani az  alapellátásba vagy a krónikus betegellátásba, nem a pálinkafőzést kellene népszerűsíteni, mondta Kaló Zoltán, a Semmelweis Egyetem (SE) Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központ egyetemi tanára a diszkusszióban.

Az egészségügyre költött pénzek nagy része a bérekre ment, a betegek pedig azt látják, hogy a kórházban milyen a mosdó és mennyire felszerelt az intézmény, mondta Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke. Van 3-5 ezer orvos, aki a béremeléssel rosszul járt, a fizetésük alacsonyabb lett, ezért a betegeit elviszi a magán egészségügyi ellátásba.