A Székesfehérvári Törvényszék térfelén pattog a labda abban az ügyben, amelyben a Hervis Sport Kft. indított pert a kiskereskedelmi különadó miatt. A Hervis 2011-ben indította meg az eljárást a NAV közép-dunántúli igazgatósága ellen, mert szerinte a kiskereskedelmi különadó rendelkezései ellentétesek az uniós joggal − az ügy az Európai Bíróságra került. A február 5-én kelt ítélet szerint a szabályozás − bár az adó már megszűnt − felveti a hátrányos megkülönböztetés lehetőségét. A kifogás az volt, hogy a kapcsolt vállalkozások árbevételét összeadva egy progresszív adóval nagyon durván meg lehet adóztatni egyes cégeket, míg mások megúszhatják az adófizetést minimális összegekkel.

Az ítélet szerint ugyanakkor nem mondható ki egyértelműen, hogy az adó ellentétes a közösségi joggal, azt csak az egyes esetekben lehet megállapítani. Ez pedig a helyi bíróságok feladata. Ezek szerint az ügynek még nincs vége, bár a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye ezt sugallta. A tárca szerint a kiskereskedelmi különadó nem valósított meg diszkriminációt a különböző értékesítési formák között, bár az ítélet nyitva hagyja azt a kérdést, hogy a kapcsolt vállalkozások esetében sértheti-e az uniós jogot az ágazati különadó árbevétel-összeszámítási szabálya. A kérdés valójában éppen ez. Amint az Európai Bíróság ítélete hivatalosan is megérkezik a törvényszékre, elrendelik a per tárgyalásának folytatását Székesfehérváron.

Amennyiben a felperes a keresetét fenntartja, a bíróság várhatóan a feleket bizonyítékaik, bizonyítási indítványaik előterjesztésére hívja fel abban a körben, amelyben az Európai Bíróság által meghatározottak szerint vizsgálódnia kell. Ez azt jelenti, hogy az ügy még nincs lefutva. Az adó hiába szűnt meg, ha a bíróság esetleg kimondja, diszkriminatív volt, azt az államnak vissza kell térítenie. Kérdés persze, hogy ezt követően hogyan kell számukra az adófizetési kötelezettséget megállapítani. A legnagyobb adózók több milliárd, esetenként több tíz milliárd forint adót fizettek be.

Szerző: F. Szabó Emese