Az új Ptk. számos ponton módosítja majd a pénzügyi szektorban bevett szabályokat. Például megszűnik a takarékbetét, új nevet kap a bankszámlaszerződés − azt a jövőben fizetésiszámla-szerződésnek hívják majd. A számlavezető a szolgáltatásához kapcsolódó követelései biztosítékául  zálogjogot kap a számlakövetelés felett, vagyis a bank a befolyó pénzekből kielégítheti követeléseit − sorolja a változásokat Györfi-Tóth Péter, a DLA Piper nemzetközi ügyvédi iroda partnere. Komolyabb adminisztráció kapcsolódik majd a hitelbiztosítéki nyilvántartáshoz és -törléshez. A szakértő szerint az új Ptk. sem rendezi egyértelműen azt a kérdést, hogy milyen feltételek mellett jogosultak a társaságok az általuk alkalmazott általános szerződési feltételek (ÁSZF) egyoldalú módosítására. Az ügyfeleikkel tartós jogviszonyban lévő cégek − pl. pénzügyi, befektetési vagy közüzemi szolgáltatók − abban az esetben voltak jogosultak általános szerződési feltételeik egyoldalú módosítására, ha azt számukra valamilyen ágazati jogszabály meghatározott eljárásrend betartása mellett lehetővé tette vagy általános szerződési feltételeikben az egyoldalú módosítás jogát a maguk számára előre kikötötték. Nem volt azonban teljesen egyértelmű, hogy külön jogszabályi vagy szerződési felhatalmazás hiányában érvényes lehet-e az a módosítás, amelyet nem előz meg az ügyfelek külön figyelemfelhívó tájékoztatása. Az ügyvéd szerint az új szabályozás abban a tekintetben is nyitva hagyja a kapukat, hogy miként köthető ki az egyoldalú szerződésmódosítás joga a szolgáltatói oldalon: kell-e, hogy a szolgáltatót felhatalmazó rendelkezést az ügyfél kifejezetten elfogadja, vagy elegendő annak ráutaló magatartással történő elfogadása?