A Svájci számlák, a bécsi Erste, a burgenlandi Raiffeisen és a szlovák bankok még jobban futnak, mint régen, és a náluk parkoló pénzek is alaposan meghíztak az utóbbi időben – nyilatkozta a Portfolionak egy privátbankár forrás, majd hozzátette, hogy egy egész iparág épült a külföldi eurós megtakarításokat kereső magyarokra, részben korábban itthon is sikeres privátbanki tanácsadók részvételével.
A MNB statisztikái alapján kimutatható, hogy március végén 7173 milliárd forintnyi pénzügyi eszközt tartott a magyar lakosság külföldön. Ha csak a megtakarításokat nézzük, az említett összeg kétharmadát, 4717 milliárd forintot tették ki azok az eszközök, amelyek külföldi valutában, bankbetétben vagy értékpapírban hevertek az első negyedév végén, és devizabelföldi magánszemély volt a tulajdonosuk.
Az MNB és a BAMOSZ adatait összesítve elmondható, hogy a külföldön tartott 4717 milliárd forinton túl további nagyjából 4388 milliárd forintnyi összeget tart a lakosság hazai devizabetétben vagy devizában denominált értékpapírban, melyben az állampapírok is benne vannak. A statisztikák alapján a magyar lakosság sokkal többet, csaknem 33 ezer milliárd forintot tart itthon ugyanilyen típusú eszközökben, az arányok azonban elkezdtek jelentősen elmozdulni annak hatására, hogy a külföldön, illetve devizában tartott megtakarítások volumene sokkal erőteljesebben emelkedett.
Csökkent a magyarok forintmegtakarítása
Korábban a magyar háztartások megtakarításainak – ez alatt továbbra is a készpénz, betét és értékpapír állományt értve – bőven a 80 százalék feletti része volt hazai forint megtakarításban, ami mára 78 százalékra csökkent. Nem mindegy, hogy ezt az elmozdulást az átértékelődési hatások, például a forintárfolyam gyengülése okozza önmagában, vagy ténylegesen is elkezdődött a tőke kiáramlása az országból, illetve a forinteszközökből. A tavalyi év második felében a belföldi devizabetétek, a külföldi betétek és a külföldi kötvények is taroltak, ebbe a három kategóriába 2022-ben összesen 1486 milliárd forintnyi friss pénz áramlott.
A lap szerint tavaly összesen nettó 870 milliárd forintnyi tőke áramlott külföldi eszközökbe, 616 milliárd forint pedig belföldi deviza eszközökbe, miközben a hazai forinteszközök mindössze 269 milliárd forinttal gyarapodtak ugyancsak tranzakciós alapon.
A forint a várakozásokkal ellentétben erősödött, így december és március között átlagosan 4,8 százalékot veszítettek forintértékükből az euróban tartott megtakarítások csak a forint erősödése miatt. A forinterősödés a második negyedévben is folytatódott: a március végi 381 forintról eddig 368 forintra csökkent az euró árfolyama az euróban megtakarítók legnagyobb bánatára. Csak a negatív átértékelődések miatt a külföldi betétek forintértéke 91,7, a kötvényeké 6,6, a külföldi befektetési jegyeké 13,7, a valutáké 25,8 milliárd forinttal romlott az első negyedévben, ezek közül a befektetési jegyeket leszámítva ez jórészt a forint erősödésével magyarázható. Ez a külföldön, illetve devizában megtakarítók jó része számára nem realizált veszteséget jelent egyelőre.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb

Örömtánc a Vatikánban: Leó pápa visszaállította a konklávé bónuszát, amelyet Ferenc pápa eltörölt

Már a Fideszben is feltűnt, hogy több mint hatszáz napja futnak Magyar Péter után

Durva az ára, mégis viszik ezt a népszerű magyar gyümölcsöt

Orbán komoly csapdát állított, jöhet a B terv

Népszerű állampapír vált alacsonyabb kamatra

Késelés rázta meg Németországot: tizenegy éves diáklány mentette meg osztálytársa életét

Ha társasházban lakik, most jól figyeljen: ezt Ön sem fogja megúszni

Erre senki nem számított: jön a sokkoló nyugdíjkorhatár egy európai országban

Csak a biztonság kedvéért ült fel sofőr az önvezető buszra
