Életbe lépett a kilakoltatási moratórium: a főszabály szerinti december 1. és február 28. közötti időszak helyett már november 9-től tilos kilakoltatásokat végrehajtani, s a tiltás április végéig lesz érvényben. A hosszabb moratórium önmagában nem okoz meglepetést, ilyenre több alkalommal is volt már példa. A mostani enyhítésnél nagyobb a jelentősége annak, hogy az minden ügyre, eljárásra kiterjed. Elvileg a devizahitelesek védelmében hosszabbított moratóriumot a kormány, ám ez az eljárásoknak csak töredékét teszi ki − mondta Krejniker Miklós, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke.

Tavaly 250 kilakoltatásra volt, az idén 270-280 eljárást végez a kamara. Emellett az egyéb, nem végrehajtásból fakadó kilakoltatás nagyjából 600-700-ra tehető, tipikusan ilyen, ha az önkormányzat ki akarja rakni évek óta nem fizető bérlőit. Összesen tehát 800-900 kilakoltatás lesz az idén, ezek egy részét akasztja most meg a moratórium. Ami a devizahiteleseket illeti, az eljárások nagyjából egy százaléka lehet ilyen, vagyis körülbelül egy tucat kapcsolódhat devizahitelekhez.

Nem ez a legjellemzőbb következménye a végrehajtásoknak. Az idén 470 ezer eljárásra kerülhet sor, ezek fele százezer forint alatti értéket képvisel. Nagyjából harminc százalékra tehető az e feletti, de még félmillió forintot el nem érő érték. Egymillió forint értékű az eljárások 15 százaléka, vagyis csak a töredék többmilliós tartozás. Ez látszik az árverések számán is: évente nagyjából 30 ezer ingatlanárverést hirdetnek meg, ám ebből csak 2500-3000 zárul le − a többinél megegyezik az adós és a hitelező.

Szerző: F. Szabó Emese