Alig néhány nap múlva megérkezik hazánkba Hszi Csin-ping kínai elnök, valószínűsíthetően újabb gazdasági bejelentésekre is számíthatunk az Egy övezet, egy út kezdeményezés részeként. 

Ugyanakkor a kínai térhódítás nemcsak gazdasági, vagy pénzügyi jellegű. 

Kapcsolódó

Az új Selyemút kapcsán már évek óta figyelmeztet az amerikai és japán sajtó is arra, hogy nemcsak üzletemberek, hanem katonák is érkeznek az álcázott katonai objektumokra. Az Egyesült Államok amiatt aggódik, hogy a kínai hadsereg a gazdasági övezet keretében infrastrukturális beruházások révén ellátási bázisokat és egyéb támaszpontokat hoz létre világszerte, hogy kiterjessze befolyási övezetét. Egészen döbbenetes, de

2020 februárjában világszerte már 94 kikötő volt részben kínai cégek tulajdonában vagy üzemeltetésében. 

Washington álláspontja szerint Peking a külföldi kereskedelmi kikötők és repülőterek „kettős felhasználása” mellett katonai létesítmények és bázisok kialakítására is törekszik.

Az amerikai védelmi minisztérium egy 2021-es, „A Kínai Népköztársaságot érintő katonai és biztonsági fejlemények” című jelentésében 14 országot - köztük Kambodzsát, Mianmart, Srí Lankát, az Egyesült Arab Emírségeket és Kenyát - sorolt fel olyan helyszínekként, amelyeket a kínai hadsereg „bázisok vagy katonai logisztikai létesítmények” kialakítására fontolgat.

Még 2017-ben Kína tengerentúli katonai bázist hozott létre a kelet-afrikai Dzsibuti Doraleh kikötőjében. Jelenleg ez Kína egyetlen tengerentúli bázisa, és a Szomália partjainál folytatott kalózkodás elleni küzdelemre kiküldött rombolók és más hajók ellátására használják. Egy amerikai katonai tisztviselő azonban 2021 áprilisában azt mondta, hogy Kína bővítette a kikötő mólóját, amely már egy kínai repülőgép-hordozó kikötésére is alkalmas lehet. De például Peking gyakorlatilag megszerezte az ellenőrzést a Srí Lanka déli részén fekvő Hambantota kikötője felett, amelyet az Egy övezet, egy út részeként építettek,

miután Srí Lanka képtelenné vált adósságainak visszafizetésére.

Idén is jelentek meg olyan értesülések, miszerint a Kínai Népköztársaság tavaly óta, biztonságuk garantálása érdekében, minden állami tulajdonú vállalatához tartalékos, milíciaszerű fegyveres egységeket rendelt.

Ezzel kapcsolatban kérdezte meg Tompos Márton, a Momentum országgyűlési képviselője a Honvédelmi Minisztériumot arról, hogy a Magyarországra települt kínai vállalatokhoz is tervez-e Kína tartalékos, milíciaszerű vagy bármilyen egyéb fegyveres egységeket telepíteni, tekintettel arra, hogy hazánk számos kínai állami tulajdonú vállalatnak adott otthont az elmúlt időben.

A  Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter nevében válaszoló Vargha Tamás államtitkár viszont mindössze ennyit írt:

a kormány nem kommentálja külföldi, online sajtóoldalak cikkeit, illetve felvetéseit.

Egyébként a kínai népi fegyverős erők érkezésén túl érkezhetnek a kínai hitelek is, ugyanis továbbra is ezekből a forrásokból finanszírozná hazánk a kínaiak által hazánkba tervezett beruházásokat, valószínűleg így valósulhat meg az új reptéri vasút is a budapesti terminálokhoz.