Koszovó és európai integrációs útja címmel rendezett nyilvános eseményt a Magyar Külügyi Intézet Nyugat-Balkán Kutatócsoportja, amelynek kiemelt vendége Besnik Bislimi, Koszovó miniszterelnök-helyettese volt. 

A rendezvényt Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke nyitotta meg. Beszédében elmondta: a Nyugat-Balkán földrajzi közelsége, történelmi és kulturális kapcsolatai, valamint erősödő kétirányú kapcsolatai Magyarországgal arra ösztönzik a magyar kormányt, hogy a régió biztonságának és stabilitásának előmozdítása továbbra is külpolitikai prioritás legyen. Éppen ezért Magyarországnak, amely július 1-jén veszi át az EU Tanácsának elnökségét, egyik fő prioritása többek között a Nyugat-Balkán uniós integrációja lesz.

Besnik Bislimi vitaindító beszédében rámutatott, hogy míg 2021 márciusában Európában Koszovónak volt a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP-je, itt volt a legmagasabb (25,2 százalék) a munkanélküliségi ráta, és az egész országot rendkívül kedvezőtlen kereskedelmi egyensúly jellemezte, 2024-re 11 százalékra csökkent a munkanélküliek aránya, és a GDP is jelentősen nőtt.

A kedvezőbb gazdasági kilátások lehetővé tették, hogy a kormány minden család számára bevezethesse a gyerekek után járó támogatást, valamint most először az ország történetében a gyest is. Teljesen ingyenessé tette a felsőfokú oktatást és ösztöndíjprogrammal támogatja a marginalizált csoportokhoz és kisebbségekhez tartozó, kiemelt tehetségű diákokat.

További sikerként könyvelhető el, hogy január 1-jétől vízumkötelezettség nélkül léphetnek be a koszovói állampolgárok az EU bármely országába. 

„Úgy gondolom, megtettük mindazt, ami a mi feladatunk volt ahhoz, hogy belevágjunk az EU-hoz való csatlakozás folyamatába. Keményen dolgoztunk azon, hogy meggyőzzük EU-s barátainkat arról, hogy készen állunk elindulni az integráció útján. Jelenleg Koszovó lakosságának 94 százaléka látja úgy, hogy a csatlakozás az egyetlen módja annak, hogy országunk fejlődhessen. Őszintén remélem, hogy az EU nyugat-balkáni növekedési terve lerövidíti majd a csatlakozási folyamatot, annak ellenére, hogy bár az Európai Tanács értékelése szerint országunk minden tagjelölt státusz-kritériumnak megfelel, még most is vannak olyan EU-tagok, amelyek késleltetni szeretnék csatlakozásunkat” – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.