Az eddig Magyarországot választó szolgáltató központok "boldogok" − állapította meg Fogarasi Norbert, a Morgan Stanley Magyarország Elemző Kft. ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint annak érdekében, hogy a közeljövőben újabb cégek érkezzenek − egyfajta második hullámként −, olyan stratégiára lenne szükség, amely vonzó és perspektivikus helyként képes bemutatni az országot és az itteni megtelepedés előnyeit.

Az ssc-k betelepülése már a kilencvenes években elkezdődött, ám az igazi felfutás a kétezres évek elején indult be és 2006−2007-ben volt a csúcsán. Ma már mintegy 70 központ üzemel, több mint 30 ezer munkavállalóval, akik négyötöde felsőfokú végzettségű. E cégek − a PwC 2010-es tanulmányának adatai szerint − a költségvetés éves bevételeinek mintegy 1,2 százalékát adják. A különböző felmérése szerint a folytatáshoz megvannak a magyar gazdaság adottságai: van nagyszámú képzett − és részben szabad − munkaerő, éves szinten magas a munkaórák száma, jó az ország elhelyezkedése (1000 km-es körzetben 250 milliós piac érhető el), magas az életminőség, ráadásul a térségben gondolkodó ssc-knek nem kell mindent elölről kezdeniük, megvan a működésükhöz szükséges feltételrendszer. Az utóbbi években mégis véget ért az első ssc-hullám.

A kilátások azonban már rövid távon sem rosszak. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) jelenleg hat céggel tárgyal magyarországi ssc-k létrehozásáról, ezek összesen mintegy 1600 új munkahelyet jelentenének − számolt be Rácz Gábor, a HITA kommunikációs és rendezvényszervezési főosztályának vezetője a Napi Gazdaság szolgáltató központokkal foglalkozó üzleti reggelijén, az Iberostar Grand Hotel Budapest szállodában. A cégek között akad, amelyik a fővárosban és olyan is, amelyik vidéki helyszínben gondolkodik. Rácz szerint az újak idevonzásában különösen fontos az országmarketing szerepe, ebben fel is ajánlotta a HITA együttműködését.

Köves Balázs, Rácz Gábor, Fehér Tamás, Fogarasi Norbert és Harman András
Kép: Napi Gazdaság, Kummer János

Bár az ssc-k létrehozásról szóló döntéseknél az anyacégek stratégiái továbbra is számításba veszik Magyarországot, de a döntés végül mégis leggyakrabban Lengyelország vagy Szlovákia lesz − fogalmazott Fehér Tamás, a Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója. Ráadásul egyre erősebb szereplő a régióban Románia is, elsősorban az it-szegmensben, ahol kiépített irodai infrastruktúra várja a beruházókat. Magyar szempontból jó hír viszont, hogy mára a szlovák ssc-piac telítődött. A szakember szerint a magyar munkaerő mellett szól a minősége: a tapasztalatok szerint "jók itt az emberek". Márpedig ez sokat számíthat a döntéseknél, a régión belül ugyanis legfeljebb tíz százalék a bérkülönbség az ssc-szektorban, így az egyéb tényezők sokat számítanak.

Meglepő módon egyelőre jól áll az ország a nyelvtudással is: bár az átlagos nyelvismeret az egyik legrosszabb Európában, a felsőoktatás kilencvenes évekbeli tömegessé válása nyomán a fiatalok körében a helyzet alapvetően megváltozott. Az angolt használó szolgáltatóként úgy látjuk, hogy a helyzet jó − mondta Fogarasi. Rossz hír viszont, hogy a "németesek kihalóban vannak". Harman András, az IT Services Hungary Kft. infrastruktúra-üzemeltetés vezetője ugyanis arról számolt be, hogy cége a felvételnél azzal szembesül, egyre kevesebben beszélnek a gyakorlatban is elfogadható szinten németül, miközben például az informatikusoknál az angol is gyakran gyenge. Véleménye szerint az sem tesz jót a nyelvtudásnak és a cégek hosszú távú terveinek, hogy gyakran változik a felsőoktatás.

Jelenleg nincs az országban ssc-s vagy call centeres oktatás, holott szükség lenne rá − mondta Köves Balázs, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara humán szolgáltatók szakmai osztályának elnöke, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének alelnöke. Véleménye szerint Közép-Európa mellett szól az is, hogy itt érdemben kisebb (10-15 százalékos) a fluktuáció, míg a versenytárs ázsiai országokban 20 százalék. A magyar ssc-dolgozók több mint fele legalább két éve dolgozik a munkahelyén. A régiós országokhoz viszonyítva nemcsak jobb a magyar munkaerő nyelvtudása, hanem viszonylag könnyen lehet speciális nyelvpárosításokat is találni: egyszer például olyan embert kértek, aki svédül és norvégül beszél, miközben angolul is tud − mondta Fehér. Átagosan hat nyelv található egy magyarországi szolgáltató központban.

A ssc-k eddig főként Budapesten jöttek létre, ennek kövezetkeztében ott már egyre élesebb a verseny a minőségi munkaerőért. A vidéki helyszíneknél egyelőre gyakran kedvezőtlen az infrastrukturális helyzet (nem is a közlekedés, mint inkább az it és a minőségi irodakínálat elégtelen). Holott a vidéki helyszín mellett szól, hogy ott alacsonyabb a bérszint és a fővároshoz képest jobban kitartanak munkahelyük mellett az emberek − számolt be az IT Services Hungary debreceni és pécsi tapasztalatairól Harman. Az üzleti reggeli résztvevői szerint a vidéki helyszíneket erősíthetné azok reklámozása is, például az ssc-barát város cím meghirdetésével. Emellett az is hasznos lenne, ha a különböző, akár több tucat, a befektetési döntéseknél figyelembe vett tényező az ssc-re vágyó településeknél folyamatosan frissítve, naprakészen rendelkezésre állna.