Az elmúlt évben legalább 100-150 ezer internetező adott meg információkat e-mailben a személyes adatairól, és mintegy 20-50 ezer ember esett az illegális adathalászat áldozatául: ez azt jelenti, hogy minden harmadik, vagy minden ötödik internetező érintett lehet – számolt be az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség.

Az NMHH közleménye szerint az adat lett a modern világ legnépszerűbb fizetőeszköze, ezért minden szolgáltató arra törekszik, hogy a lehető legtöbb adatot gyűjtse az okoseszközeinken keresztül.

A kutatásban azt is hangsúlyozták: elkerülhetetlen lesz, hogy mindannyian foglalkozzunk az adatvédelemmel, ugyanis a hazai internetezők körében végzett vizsgálatból kiderült, hogy az adatok biztonságáról folytatott beszélgetések kevés tudatosságot és kellő tájékozottságot jelenteken.

A panaszkodás mellett a felhasználók tippeket, tapasztalatokat osztanak meg egymás között, de így is nagy a témával kapcsolatos bizonytalanság.

A beszélgetések nagy része a bizalmatlanságon alapul, és a tájékozottság növekedése ezt sem fogja csökkenteni, ugyanis a a felháborodás sok esetben az adatvédelmi tájékoztatók átláthatatlanságából fakad, ami a tudatos felhasználóknak is problémát jelent.

Gyakori a „ha meg akarják szerezni, úgyis megszerzik” hozzáállás, de leginkább az idősek körében nagy a kiszolgáltatottság.

A kommentelők adatmegadási hajlandóságát az is nagyban befolyásolja, hogy milyen az adatkérés környezete és mi a célja, valamint a cég vagy tartalomszolgáltató iránti személyes hozzáállás.

A kutatásból az is kiderül, hogy a felnőtt internetezők valós veszélynek érzik az adathalászatot, azonban jellemzően feleslegesnek tartják az adatvédelmi tájékoztatók elolvasását, pedig gyakran hasznos lehet átfutni a részleteken. Továbbá problémát jelent még a számítógép adatvédelmi beállításának ellenőrzése, valamint az évek óta használt jelszavak megtartása is.

Működik az adathalászat

Tavaly az internetezők negyedével történt meg, hogy valamelyik vele kapcsolatban álló szolgáltató nevében e-mailben kérték el a személyes adatait:

a megkérdezettek tapasztalatai szerint az esetek többségében ezek adathalászati kísérletek voltak, mégis 100-150 ezer ember adott ki illetékteleneknek személyes adatokat.