Az adózás rendjéről szóló törvény (art.) hatálya 1999-ben is kiterjedt a járulékkal összefüggően teljesítendő, törvényen alapuló kötelező befizetésekre. A törvény a járulékot is adónak nevesítette, de arra külön fejezetben megalkotott szabályok vonatkoztak. Az art. szerint járulék a nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, az egészségbiztosítási járulékok, a nyugdíjbiztosítási járulék, a táppénz-hozzájárulás, a baleseti járulék. Ugyancsak járuléknak minősülnek a végrehajtási eljárás keretében a jogalap nélkül felvett - és visszakövetelt társadalombiztosítási és az általuk folyósított egyéb - ellátások, valamint a társadalombiztosítás ellátásainak fedezetére előírt más kötelező járulékbefizetések, ideértve a jogosulatlan kifizetőhelyi költségtérítést is. Idén a járulékokkal kapcsolatos tevékenységek az APEH járulékigazgatóságaihoz kerültek, ami lényegében nem jelentett mást, mint a korábbi tb-igazgatóságok cégtábláinak átfestését. A jövő évtől azonban a járulékigazgatóságok megszűnnek és a járulékokkal kapcsolatosan ugyanazok az igazgatóságok járnak el, mint az egyéb adókkal kapcsolatosan. A törvénymódosítás arról is rendelkezik, hogy a járulékot az adózó az önadózás szabályai szerint állapítja meg, vallja be és fizeti meg, vagyis ugyanazon szabályok alapján, mint bármely más adó esetében. Ez azt jelenti, hogy a magánszemély részére történő kifizetések esetén a nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettségét a jövedelmet juttató munkáltató, kifizető állapítja meg, vallja be és fizeti meg. A járulékok bevallására is az adókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni és azok bevallását az egyéb adókkal együtt - azonos nyomtatványon - kell megtenni. A bevallásban a járulékokat is 1000 forintra kerekítve kell feltüntetni. Ha a megállapított adó, költségvetési támogatás összege az 1000 forintot nem éri el, akkor az adózó az év elejétől vagy az előző megállapítási időszaktól számított halmozott összeget a következő bevallásában annak a megállapítási időszaknak a kötelezettségeként tünteti fel, amelyben az 1000 forintot elérte. A magánszemélynek a járulékáról benyújtott adóbevallásában az adatokat forintban kell feltüntetnie. A járulékbevallási kötelezettség gyakorisága az adóévet (a 2000. évben) megelőző második évben (1998-ban) eredetileg bevallott adókhoz kapcsolódik. Az önrevíziós módosítás nem módosítja a bevallás gyakoriságát. Ha a vállalkozó nettó módon számított elszámolandó (előjel nélküli) általános forgalmi adója, vagy a magánszemélyektől levont jövedelemadó-előleg és jövedelemadójának együttes összege eléri a 10 millió forintot, akkor havonta tesz bevallást, a következő hónap 20-áig. Amennyiben a gazdálkodó 4 millió forintot mutatott ki, akkor negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20-áig kell benyújtani a járulékról is a bevallást. Akik nem tartoznak az előbbi körbe, azok évente egyszer, az évet követő február 20-áig teszik meg bevallásukat. A járulék befizetése azonban minden hónapban, a kifizetést, elszámolást követő hónap 12-éig esedékes. A munkáltatónak, a kifizetőnek kötelezettsége a járulékot megállapítani, illetve levonni, kivéve ha a magánszemély a kifizetést megelőzően a jogcímet is megjelölve úgy nyilatkozik, hogy a kifizetést járulékfizetési kötelezettség nem terheli, és az erről szóló igazolást is átadja. A magánszemély nyilatkozata az adóbevallással egyenértékű, és az ebből keletkező járulékhiányért a magánszemély felelős. Amennyiben a nyilatkozatot a magánszemély nem tehette volna meg, akkor saját maga helyesbítheti önellenőrzéssel a járulékkötelezettségét. Az önellenőrzést a jövedelemadóra vonatkozó szabályok alapján kell elvégeznie, és az önellenőrzési pótlékot a nyilatkozat megtételét követő naptól kezdődően kell felszámítania. Az előbb ismertetett nyilatkozattételt abban az esetben kell megtenni, amikor a magánszemélytől a főmunkahelyén kívül más kifizető többletjárulékot von le. Ekkor kérhető a főfoglalkoztatótól - a többi helyről beszerzett igazolások benyújtásával -, hogy a különbözetet fizesse ki a részére. Ez a szabály sok esetben a magánszemély érdekeit sértheti, mivel nem feltétlenül kívánja tudatni a foglalkoztatójával, hogy még hol szerzett jövedelmet. A jövő évtől a magánszemély a jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában - először 2001 elején - is visszaigényelheti a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot. Így nem kell a különbözetet év közben a foglalkoztatójával elszámoltatnia. Amennyiben a kifizető, a munkáltató - az előbbiekben ismertetett és a magánszemélyre vonatkozó önrevízió kivételével - nem a jogszabálynak megfelelően vonta le a járulékot, vagy állapította meg a járulékkötelezettséget, akkor járulékbevallását szintén az art. önellenőrzésre előírt szabályai szerint helyesbítheti. A járulékok bevallásának adóhatósági ellenőrzésére ugyancsak az art. általános szabályai alapján kerül majd sor. ZARA LÁSZLÓ ADÓSZAKÉRTŐ