Bár a hazai és nemzetközi jogalkotók részéről történtek lépések a divatipar szereplői érdekeinek megvédése céljából, a jogi szabályozást még mindig kiforratlannak nevezhetjük – szögezte le a Napi.hu-nak dr. Francis-Hegedűs Veronika.

Különösen igaz a divatipar egyik meghatározó szereplőjére, az Egyesült Államokra. Bár ott 2012-ben megszületett az Innovatív dizájn védelmi törvény („Innovative Design Protection Act”) tervezete, amely szerint a divatkreációk egésze három éves szerzői jogi védelem alá estek volna, de a tengerentúlon a szenátus azt visszautasította.

A divatkreációk védelmére napjainkban Európához hasonlóan, ott is a szerzői jog, a "trade dress” vagy a védjegy szolgál, illetve a hamisított divattermékek elleni küzdelem során született jogszabályok. Elmondható, a tengerentúli szabályozás még mindig jóval megengedőbb az európaihoz képest.

Az uniós irányelvek, és az ezeket a nemzeti jogba beépítő tagállami szabályozás jóval több lehetőséget biztosít a jogsértésekkel szembeni fellépésre. Számos európai ország komoly divatjogi jogeset gyűjteménnyel rendelkezik (például: Olaszország, Franciaország, Anglia).

Nem csupán jogi, hanem gazdasági kérdés is

A szerzői jog, a szellemi alkotások, az iparjogvédelmi alkotások óvásának nem csupán jogi szempontból van jelentősége, az alkotók, a nagy divatházak jól felfogott üzleti érdeke is azt kívánja, hogy védjék eladási mutatóikat. Utóbbiakra ugyanis hátrányosan hat, ha egy híres divattervező kreációját tömegesen másolni, utánozni kezdik.

Itt nem arról van szó, hogy egy-egy csúcstermék ne inspiráljon másokat, baj akkor van, ha a megszólalásig hasonló termék, amelyet nyugodtan nevezhetünk hamisítványnak, hamis márkajelzéssel, tömegesen jelenik meg a kisebb üzletek polcain – hangsúlyozta a szakértő.

A MetaBirkins táskák ügye

A nemrég elhunyt angol-francia színésznő, énekesnő Jane Birkinhez (aki egyben a világhírű Serge Gainsbourg francia zeneszerző, énekes múzsája is volt) kapcsolható napjaink egyik leghíresebb és legaktuálisabb divatjogi ügye.

A Birkin-táskákat a nyolcvanas években alkották meg és a francia Hermès cég ikonikus kiegészítője volt. Majd pár évtized múlva, a digitális kor eljövetelével Mason Rotschield egy Los Angeles-i művész elkészítette a táska digitális másolatát, az úgynevezett MetaBirkins NFT (azaz „non-fungible token”) táskákat.

Az NFT-t magyarul leginkább nem helyettesíthető tokenre fordíthatnánk le és 2017 óta létezik, működése a Ethereum kriptovaluta blokklánc technológiáján alapul. Az NFT képhez, animációhoz, videóhoz, hangfájlhoz kapcsolt kódsor, mely az eredetiség igazolására szolgál. A MetaBirkins táskák főleg szőrmével borított változatban készültek és az online térben áruk rövid időn belül felkúszott az eredeti Hermès táskák árára.

A Hermès azon nyomban perelt a new york-i kerületi bíróságon védjegy megsértéséért, a MetaBirkins-t készítő  pedig tagadta a plágiumot. A 2023. február 8-án kelt esküdtszéki ítélet tisztázta, hogy a hagyományos védjegyjog hogyan alkalmazható az NFT-kre és  megállapította, hogy a márka híres Birkin kézitáskáinak NFT-k sorozataként való jogosulatlan ábrázolása védjegybitorlásnak, védjegyhígításnak és cybersquattingnak minősül.

A Hermès 133 ezer dolláros kártérítést ítéltetett meg sikerrel a művész ellen. Az ítélet precedens értékű az elismert védjeggyel rendelkzeő márkáknak és alkotóknak egyaránt, bizonyítva hogy a védjegyek továbbra is védhetők az új digitális gazdaságban, mivel a bírák és az esküdtszék évtizedes precedenst alkalmaznak az élvonalbeli új digitális technológiára.

 

 

 

Elhunyt Jane Birkin, Gainsbourg múzsája

A „Je t'aime… moi non plus" című dalt, amelyet Serge Gainsbourg Brigitte Bardot számára írt, 1969-ben végül duettben rögzítették és így lett világhírű. A dalt nyíltan szexuális tartalma miatt több országban betiltották. Bővebben --->

A magyar helyzet

A magyar jogi szabályozás szerint a szerzői jogi védelem a szerző halála után 70 évig áll fenn, vagyis ez alapján fel lehet lépni a hamisítások, másolások ellen. Nálunk is elvárás az egyéni egyedi jelleg, bár nagyon kevés ügy indult ebben a körben, így kialakult bírói gyakorlatról nem is beszélhetünk.

Ugyanakkor több magyar törvény is lehetőséget ad a jogok érvényesítésére. A 1999. évi LXXVI. törvény szerint a szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta. A 2001. évi XLVIII. törvény alapján pedig formatervezési mintaoltalomban részesülhet minden új és egyéni jellegű formatervezési minta.

Mintának minősül valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei, különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei, eredményeznek.

Ikonikus ügyek világszerte

Dr. Francis-Hegedűs Veronika szerint ilyen ügy volt a Louis Vuitton Malletier S.A. v. My Other Bag, Inc. 2014-ben a My Other Bag piacra dobott egy olyan vászon táskákat, amelyek nagy divatházak rajzfilmes képeit tartalmazták, beleértve egy Louis Vuitton táskát is.

A Louis Vuitton pert indított a My Other Bag ellen védjegybitorlás és fogyasztók megtévesztése okán, viszont a My Other Bag azzal védekezett, hogy a táskák „paródia” kategóriába tartoznak. 2016-ban a new york-i bíróság a My Other Bag javára döntött és precedenst teremtve megállapította, hogy a védjegytörvény értelmében a luxus divatipar parodizálása történt a táskákkal és ez nem jogsértő a tengerentúlon.

Formatervezési minták

De hasonlóképpen figyelemre méltó ügy volt  az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának mérföldkőnek számító 2017-es ügye Star Athletica, LLC v. Varsity Brands, Inc.  Itt arról volt szó, hogy a Varsity Brands, Inc., a pompomlány egyenruhákat tervező cég beperelte a Star Athletica, LLC-t szerzői jogok megsértése miatt.

A szóban forgó kérdés az volt, hogy az egyenruhákon szereplő formatervezési minták jogosultak-e szerzői jogi védelemre. Végül a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a formatervezési minták valóban szerzői jogi védelemre jogosultak, mivel elválaszthatók az egyenruhák haszonelvű funkciójától. Ez a döntés jelentős következményekkel jár a divatiparra és a ruházati tervek szerzői jogi védelmének terjedelmére.

Jó tanácsok a divatipar szereplőinek

Napjainkban már minden szereplő érzi és tisztában van azzal, hogy jogi és gazdasági érdekeiket érdemes bebiztosítani azzal, hogy a termékre vonatkozó kizárólagosságot egyértelművé teszik. Erre léteznek a szerzői jog, iparjogvédelem eszközei, amelyek abszolút, bárkivel szemben fellépést biztosító védelmet nyújtanak, és ezzel tisztában kell lenniük az esetleges kártérítési következményeket elviselni kénytelen utánzóknak is.

– mutatott rá végezetül a szakember.